Bijele Vode (Glina)

Mai cikkünkben a Bijele Vode (Glina) lenyűgöző világába fogunk beleásni. Ezt a témát évek óta kutatják és foglalkoztatják, és ez nem is csoda. A Bijele Vode (Glina) tudósok, kutatók, amatőrök és kíváncsiak figyelmét egyaránt felkeltette. A történelem során a Bijele Vode (Glina) döntő szerepet játszott a mindennapi élet, a kultúra, a technológia és általában a társadalom különböző területein. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bijele Vode (Glina) különböző aspektusait, az eredetétől a mai világra gyakorolt ​​hatásáig. Biztosak vagyunk abban, hogy ennek az olvasásnak a végén szélesebb és gazdagabb megértése lesz a Bijele Vode (Glina)-ről. Készüljön fel a felfedezés és a tanulás útjára!

Ez a szócikk a Glina községben fekvő Bijele Vode településről szól. Hasonló címmel lásd még: Bijele Vode (egyértelműsítő lap).
Bijele Vode
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállásfalu
Irányítószám44406
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség33 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság280 m
Terület9,79 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 16′ 54″, k. h. 16° 11′ 47″45.281700°N 16.196400°EKoordináták: é. sz. 45° 16′ 54″, k. h. 16° 11′ 47″45.281700°N 16.196400°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Bijele Vode témájú médiaállományokat.

Bijele Vode falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 26, közúton 48 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re délkeletre fekszik. Főbb településrészei Donji Jelići, Gornji Jelići, Brankovići, Demići és Metkoši az itt élt családok neveit viselik.

Története

A környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be Boszniából menekült pravoszlávokkal. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Glinai járásának része lett. A falunak 1857-ben 672, 1910-ben 1048 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság elmenekült, de később néhány főként idős ember visszatért. A településnek 2011-ben 67 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
672 702 726 801 944 1.048 976 1.045 825 766 728 637 463 371 61 67

Nevezetességei

Hagyományos népi építésű parasztházak a 178, 145, 136, 140, 133, 141, valamint a 149, 156, 157, 158 és 159 számok alatt.

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

További információk