Slavsko Polje
Üdvözöljük a Slavsko Polje cikkében, ahol részletesen megvizsgáljuk a témához kapcsolódó összes szempontot, amely ma annyira aktuális. Ebben a cikkben különböző nézőpontokat, legújabb kutatásokat, statisztikai adatokat és szakértői véleményeket elemezünk, amelyek segítenek jobban megérteni a Slavsko Polje fontosságát életünkben. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig átfogóan megvizsgáljuk a Slavsko Polje összes dimenzióját, hogy olvasóinknak teljes és részletes képet nyújtsunk erről a témáról. Tekintet nélkül a Slavsko Polje-gyel kapcsolatos előzetes ismereteinek szintjére, ennek a cikknek az a célja, hogy felkeltse érdeklődését, és gazdagítsa a releváns témával kapcsolatos ismereteit.
| Slavsko Polje | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Gvozd |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44410 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 215 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 171 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 55″, k. h. 15° 48′ 47″45.365278°N 15.813056°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 55″, k. h. 15° 48′ 47″45.365278°N 15.813056°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Slavsko Polje témájú médiaállományokat. | |
Slavsko Polje falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik.
Fekvése
Sziszektől légvonalban 45, közúton 60 km-re délnyugatra, Károlyvárostól légvonalban 24, közúton 41 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re nyugatra, az úgynevezett Báni végvidéken, a Petrova gora hegység északi lábánál fekszik. Tőle északra emelkedik az Utinjai és a Jurina-hegy. Nyugatról Malešević Selo és Ivoševići, míg keletről Cervarska Strana, Vignjevići és Brnjavac települések határolják.
Története
A falu már a középkorban lakott település volt, ennek bizonysága középkori templomának maradványa, mely az egyetlen régészeti lelőhely a településen. A 17. század vége felé a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1857-ben 1010, 1910-ben 1402 lakosa volt. Fejlődésében sokat jelentett a Vrginmost-Károlyváros vasútvonal 1905-ös megépülése. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.
A második világháború idején szerb többségű lakossága nagyrészt elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. A glinai mészárlás során 1941. augusztus 2-án mintegy ezer, a vrginmosti község területéről elhurcolt szerbet gyilkoltak le. A helyi partizánosztag augusztus 14-én alakult meg 17 taggal a falu déli részén a Petrova gora hegységben, de már az év végéig 40 főre gyarapodott. 1942 szeptemberében ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A partizánok a bihácsi hadművelet során még 1942-ben visszafoglalták. A háború során 235-en estek a fasiszta megtorlás áldozatául, a falu teljes embervesztesége pedig 336 fő volt. A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést, melyet teljesen leromboltak. A szerb lakosság elmenekült, de később sokan visszatértek. 2011-ben 338 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Népesség
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.010 | 1.161 | 1.040 | 1.229 | 1.296 | 1.402 | 1.426 | 1.747 | 1.173 | 1.245 | 1.247 | 1.115 | 985 | 752 | 375 | 338 |
Nevezetességei
- A falu középkori templomának helye régészeti lelőhely. A lelőhely Pajići településrészen található. A terület egyik részén egy 5 méteres belső átmérőjű és 1,5 m falvastagságú nyolcszögletű épület maradványait tárták fel, az épületen belüli csontvázas temetkezésekkel. A nyolcszögletű épület közvetlen közelében olyan alapokat fedeztek fel, amelyek egy szakrális épület maradványaira utalnak, amely mellett síremlékek találhatók. Az eddigi régészeti feltárások és a leletek azt mutatják, hogy a maradványok a falu középkori templomához tartoztak.[4]
- A Szentlélek eljövetele szerb pravoszláv templom a II. világháborúban semmisült meg.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7109.
Források
- Gvozd község hivatalos oldala Archiválva 2018. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Gvozd község rendezési terve (horvátul)
- Dušan Baić:Kotar Vrginmost u NO borbi 1941-1945. - A nemzeti felszabadító háború a vrginmosti járásban (1941-1945) (szerbül)
További információk
A Felső-Károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (horvátul)
