Donja Vlahinička
Ma a Donja Vlahinička olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. Sokan szeretnének többet megtudni a Donja Vlahinička-ről, akár mai jelentősége, akár történelmi hatása miatt. Ennek a témának a megvilágítása érdekében ebben a cikkben a Donja Vlahinička-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Részletes elemzéssel igyekszünk jobban megérteni a Donja Vlahinička-et és jelentőségét a mai világban.
| Donja Vlahinička | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Popovača |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Josip Mišković (HSP) |
| Irányítószám | 44316 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 381 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 127 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 35′ 02″, k. h. 16° 36′ 02″45.583900°N 16.600600°EKoordináták: é. sz. 45° 35′ 02″, k. h. 16° 36′ 02″45.583900°N 16.600600°E | |
 | |
Donja Vlahinička falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Popovača községhez tartozik.
Fekvése
Sziszek városától légvonalban 21, közúton 29 km-re északkeletre, községközpontjától 3 km-re északnyugatra, a Vlahinička-patak partján fekszik.
Története
A település nevét arról a vlach népességről kapta, mely a 16. században a török hódítás idején a megszállókkal együtt telepedett meg a vidéken. Lakosságának első összeírása 1750-ben történt. A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Donja Vlahinichka” néven szerepel. A 19. század elején rövid ideig francia uralom alá került, majd ismét a Habsburg Birodalom része lett. Fejlődésén nagyot lendített a vasútvonal megépítése, melyet 1897-ben adtak át a forgalomnak. A településnek 1857-ben 197, 1910-ben 594 lakosa volt. Belovár-Kőrös vármegye Krizsi, majd Kutenyai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre, enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. Önkéntes tűzoltóegyletét 1997-ben alapították. A településnek 2011-ben 551 lakosa volt.
Népesség
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 197 | 219 | 266 | 325 | 455 | 594 | 612 | 618 | 560 | 615 | 619 | 534 | 500 | 469 | 569 | 551 |
Gazdaság
A településen radiátorgyár és börtön működik.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Popovača város hivatalos oldala (horvátul)
- Popovača rendezési tervének VII. módosított és kiegészített példánya (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
