Kostrići

A mai világban a Kostrići olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét felkeltette szerte a világon. Relevanciája és hatása a személyestől a globálisig terjed, hatása pedig a mindennapi élet minden területén érezhető. Az idő előrehaladtával a Kostrići továbbra is megkérdőjelezi a tudás határait, és vitákat generál a társadalomban. Ebben az összefüggésben elengedhetetlen, hogy teljes mértékben feltárjuk ezt a témát, megértsük következményeit, és elgondolkodjunk az életünkre gyakorolt ​​hatásán. Ebben a cikkben elmélyülünk a Kostrići lenyűgöző világában, elemezzük annak számos oldalát, és felfedezzük, hogyan befolyásolhatja felfogásunkat és cselekedeteinket.

Kostrići
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségMajur
Jogállásfalu
Irányítószám44433
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség2 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság158 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 15′ 25″, k. h. 16° 33′ 32″45.256900°N 16.558900°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 25″, k. h. 16° 33′ 32″45.256900°N 16.558900°E
Térkép

Kostrići falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Majurhoz tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 29, közúton 43 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re keletre, a Mračaj-patak partján fekszik.

Története

A település a 18. század második felében keletkezett, ekkor még csak néhány ház állt itt. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kosztressi” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kosztressi” néven 32 házzal és 164, többségben katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Petrinyai járás része volt. A Mračaj-patakon egykor vízimalmok egész sora működött.

1918-ban az új szerb–horvát–szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. Lakosságát csak 1948 óta számlálják önállóan. Ekkor 117-an lakták. A délszláv háború előtt teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején 1991-ben elfoglalták a JNA erői és a szerb szabadcsapatok. 1991. november 15-én a falu teljes lakosságát lemészárolták.

Bővebben: Kostrići mészárlás

A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben mindössze 3 lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 0 0 0 117 111 105 69 47 15 4 3

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum … 340. o.
  3. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 141. o. Buda, 1829.
  4. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  5. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

További információk