Joševica

A Joševica probléma sok ember életében alapvető szempont. Hatása különböző területekre terjed ki, az egészségtől a gazdaságig, beleértve a társadalmat és a kultúrát is. A Joševica a történelem során tanulmányozás és érdeklődés tárgya volt, és jelentősége ma is megmarad. Ebben a cikkben a Joševica-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük fontosságát, és belemélyedünk a különféle összefüggésekben jelentkező következményeibe. Ezenkívül különböző nézőpontokat és megközelítéseket fogunk megvizsgálni, amelyek segítenek jobban megérteni a Joševica életünkre gyakorolt ​​hatását.

Joševica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállásfalu
Irányítószám44401
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség34 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság164 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 18′ 13″, k. h. 16° 06′ 25″45.303687°N 16.106890°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 13″, k. h. 16° 06′ 25″45.303687°N 16.106890°E
Térkép

Joševica falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 29, közúton 39 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re délre fekszik.

Története

Joševica területe valószínűleg már az ókorban lakott volt. Erre utal a Svračica felé eső határrészén a Gradina nevű magaslaton található erődítmény maradványa. A falu a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A falunak 1857-ben 223, 1910-ben 370 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 1991 őszén megszállták a JNA alakulatai és a szerb szabadcsapatok. 1991. december 16-án a házról házra járó szerbek 21 otthon talált, többnyire idős horvát polgári személyt végeztek ki. Néhány héttel később újabb 3 helybeli lakos esett áldozatul a megtorlásnak. A háború során összesen 32 lakos volt a szerb agresszió áldozata. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben 37 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
223 295 276 317 322 370 324 356 288 289 276 233 188 133 77 37

Nevezetességei

  • A Lourdes-i Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1908-ban épült. 1991. december 19-én a szerbek felgyújtották és lerombolták.
  • Svračica felé eső határrészén a Gradina nevű magaslaton feltehetően ókori erődítmény maradványai találhatók.
  • Régi vízimalom

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

További információk