Donja Trstenica

A Donja Trstenica téma az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitát váltott ki. Relevanciája a mindennapi élet különböző területeire hat, a politikától a populáris kultúráig, beleértve a technológiát és a tudományt is. Az idő előrehaladtával a Donja Trstenica a megbeszélések és elemzések központi pontjává vált, különböző nézőpontokkal és megközelítésekkel, amelyek arra ösztönöznek bennünket, hogy gondolkodjunk el fontosságáról és lehetséges következményeiről. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Donja Trstenica néhány legfontosabb dimenzióját, valamint a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását.

Donja Trstenica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállásfalu
Irányítószám44400
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség0 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság169 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 23′ 49″, k. h. 15° 59′ 50″45.396944°N 15.997222°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 49″, k. h. 15° 59′ 50″45.396944°N 15.997222°E
Térkép

Donja Trstenica falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 30, közúton 47 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 12 km-re északnyugatra, a Glinát Zágrábbal összekötő 31-es számú főúttól nyugatra fekszik.

Története

A környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be, kápolnáját már 1698-ban említik. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina (vagy Banja), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. 1857-ben 151, 1910-ben 230 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 1991. június 25-én az akkor kikiáltott független Horvátország része lett. A falut 1991 őszén elfoglaló szerb erők a horvát lakosságot elűzték. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben már nem volt állandó lakossága.

Népesség

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
151 187 172 222 222 230 215 262 176 173 179 124 48 26 3 0

Nevezetességei

Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját 1698-ban említik először. A falu felett magasan fekvő temetőben állt. 1991 őszén a délszláv háború idején a falut elfoglaló szerbek lerombolták. Ma csak alapfalai látszanak a falu temetőjében. A helyére keresztet állítottak.

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

További információk