Slatina Pokupska
A modern világban a Slatina Pokupska vezető szerepet töltött be a mai társadalomban. Ez az ábra vagy téma széles körű érdeklődést váltott ki, és számos vitát váltott ki különböző területeken. Az idő múlásával a Slatina Pokupska olyan módon fejlődött, hogy a történelemben megjelölt egy előtte és utána is. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Slatina Pokupska jelentőségét és mai hatását. Elemezzük a kultúrára, politikára, technológiára és egyéb releváns szempontokra gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Slatina Pokupska milyen következményekkel jár a mai világban, és hogyan alakította ki életünket és gondolkodásunkat.
| Slatina Pokupska | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Glina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44425 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 82 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 107 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′ 57″, k. h. 15° 58′ 55″45.449167°N 15.981944°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 57″, k. h. 15° 58′ 55″45.449167°N 15.981944°E | |
 | |
Slatina Pokupska (1900-ig Slatina, 1910 és 1961 között Slatina Bučička) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.
Fekvése
Sziszek városától légvonalban 27, közúton 36 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 16, közúton 22 km-re északnyugatra, a Kulpa jobb partján fekszik. Nyugati részén halad át a Glinát Zágrábbal összekötő 31-es számú főút.
Története
A település neve a szláv "slatina" főnévből származik, mely sós, vagy savanyúvizű forrást jelöl. Slatina Pokupska területe már a történelem előtti időben is lakott volt. Ezt bizonyítja a Kulpa jobb partján található, ma még feltáratlan régészeti lelőhely. A rézkorban a lasinjai kultúra népe lakta ezt a vidéket, mely nevét északnyugatra a Kulpa partján fekvő Lasinja településről kapta. A római korban itt haladt át az Emona (Ljubljana), illetve Senia (Zengg) felől Sisciába haladó római út. A 7. században az avarok kíséretében érkezett szlávok foglalták el ezt a vidéket, majd frank uralom következett, mely a 9. század végéig tartott. A frank uralom lerázása után létrejött az önálló Horvát Királyság. II. István horvát király halála (1091) után a horvát nemesség két részre szakadt, a viszályban végül magyar király hívei győzedelmeskedtek és 1102-ben Kálmánt horvát királlyá koronázták. Ezután Horvátországot a király nevében a horvát-szlávón hercegek, illetve a bánok kormányozták.
Slatina a középkorban is lakott település volt, ennek bizonysága a Szentháromság kápolna, melyet már a 15. században említenek. A település a 16. és 17. század török háborúiban teljesen megsemmisült. A környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be újra. 1677-re újjáépítették a Szentháromság kápolnát. Egy 1788-as térképen a kápolna körül négy sarokbástyás erődítmény látható, melynek mára nyoma sem maradt. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina (vagy Banja), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 1991. június 25-én az akkor kikiáltott független Horvátország része lett. A szerb erők 1991 októberében elfoglalták és lerombolták, horvát lakosságát elűzték. Csak 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel szabadította fel a horvát hadsereg. 2011-ben 88 lakosa volt, akik földműveléssel, állattartással foglalkoztak. A gornja bučicai plébániához tartoztak.
Népesség
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 208 | 370 | 373 | 413 | 417 | 433 | 388 | 414 | 373 | 352 | 323 | 295 | 268 | 254 | 130 | 88 |
Nevezetességei
- A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája[4] a Kulpa déli partján emelkedő magaslaton áll. A kápolnát már a 15. században említik. A mait 1668 és 1677 között építették a kulpatői plébánia filiájaként. Többször javították, de a 19. században állaga nagyon leromlott. 1894-ben teljesen újjá kellett építeni, majd a főhomlokzaton látható felirat szerint 1911-ben megújították. A honvédő háború idején súlyos károkat szenvedett, de újjáépítették. Négyszög alaprajzú egyhajós épület, apszisában szűk szentéllyel, homlokzata felett harangtoronnyal. A kőből és téglából épült kápolna mellől nagyszerű kilátás nyílik a Kulpa völgyére és a túloldali Kulpatő településre. Az épület körüli egykori erődítménynek nem maradt nyoma.
- Történelem előtti régészeti lelőhely a Kulpa partján.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6032.
Források
- Glina város hivatalos oldala (horvátul)
- Glina község rendezési tervének III. módosítása 2017. (horvátul)
- Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb.2008 Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Bus.hr: Kulturna dobra grada Gline (horvátul)
- Kiss Lajos: Helynévmagyarázatok
- Dénes József naplója – Szlatina a Kulpa mellett
További információk
- Glina város információs portálja (horvátul)
