Kostreši Šaški
A mai világban a Kostreši Šaški a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes témává vált. Megjelenése óta a Kostreši Šaški felkeltette az akadémikusok, kutatók, szakemberek és a nagyközönség figyelmét, mivel jelentős hatása van különböző területeken. Az idő múlásával a Kostreši Šaški fejlődött, és végtelen vitákat, elemzéseket és elmélkedéseket generált, amelyek célja, hogy megértsék következményeit és következményeit. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Kostreši Šaški jelenségét, megvizsgáljuk annak számos aspektusát, és belemélyedünk a jelenlegi kontextusban betöltött fontosságába.
| Kostreši Šaški | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Sunja |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44222 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 43 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 141 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 17′ 52″, k. h. 16° 37′ 56″45.297800°N 16.632200°EKoordináták: é. sz. 45° 17′ 52″, k. h. 16° 37′ 56″45.297800°N 16.632200°E | |
 | |
Kostreši Šaški falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében, közigazgatásilag Sunja községhez tartozik.
Fekvése
Sziszek városától légvonalban 29, közúton 35 km-re délkeletre, községközpontjától 11 km-re délkeletre, a Sunja-mező nyugati szélén, a Sunjáról Hrvatska Dubicára menő főút és a Zágráb – Novszka vasútvonal mentén fekszik.
Története
Kostreši a török kiűzése után a 17. század végétől pravoszláv boszniai szerbekkel betelepített falvak közé tartozik. A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Kostresy” néven szerepel. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott Repertóriumában „Kosztressi” a neve.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Kosztressi” néven 37 házzal és 164 lakossal szerepel.[3] A Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. 1857-ben 216, 1910-ben 298 lakosa volt. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Kostajnicai járáshoz tartozott. A délszláv háború előtt lakosságának 91%-a szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején lakossága a szerb erőkhöz csatlakozott. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. A falut 1995. augusztus 5-én a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. A településnek 2011-ben 71 lakosa volt.
Népesség
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 216 | 226 | 226 | 256 | 301 | 298 | 319 | 329 | 291 | 301 | 308 | 291 | 250 | 231 | 125 | 71 |
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 340. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 140. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
További információk
- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
