Mlaka (Jasenovac)

Ma a Mlaka (Jasenovac) a modern társadalomban nagy jelentőségű téma. A Mlaka (Jasenovac) jelentősége az elmúlt években nőtt, és a mindennapi élet különböző aspektusait érinti. A politikától a technológiáig, a kultúrán és a gazdaságon keresztül a Mlaka (Jasenovac) meghatározó tényezővé vált a globális döntéshozatalban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Mlaka (Jasenovac) hogyan befolyásolja életünk különböző területeit, elemezzük hatását, és különböző perspektívákat mutatunk be erről a ma oly jelentős témáról.

Ez a szócikk a Jasenovac községben fekvő Mlaka településről szól. Hasonló címmel lásd még: Mlaka (egyértelműsítő lap).
Mlaka
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségJasenovac
Jogállásfalu
Irányítószám44324
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség23 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság90 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 14′ 06″, k. h. 17° 01′ 26″45.235000°N 17.024000°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 06″, k. h. 17° 01′ 26″45.235000°N 17.024000°E
Térkép

Mlaka falu Horvátországban Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Jasenovachoz tartozik.

Fekvése

Sziszektől légvonalban 58, közúton 82 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 12 km-re délkeletre, a Száva bal partján, a Lónyamező természetvédelmi park területén fekszik. Egyetlen főutcából áll, melynek vonalvezetése a folyó vonalát követi. Valamennyi ház a folyóval átellenes oldalon áll.

Története

A település a török kiűzése után a 17. század végén keletkezett, amikor nagyrészt Bosznia területéről érkezett pravoszláv szerbekkel telepítették be. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, halászattal foglalkoztak. A katonai határőrvidék kialakítása után a Gradiskai ezredhez tartozott. A falu 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Mlaka” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Mlaka” néven 55 házzal és 284 lakossal találjuk, csaknem valamennyien (5 kivételével) ortodox vallásúak.[2]

A településnek 1857-ben 955, 1910-ben 1176 lakosa volt. Pozsega vármegye Novszkai járásának része volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Nehéz időszakot élt át a lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. Szerb lakosságát az usztasák elhurcolták. Határában gyűjtőtábort létesítettek. 1941-42-ben főként nőket és gyermekeket tartottak itt fogva az usztasa hatóságok és mezőgazdasági munkát végeztettek velük. Amikor ezzel végeztek meggyilkolták őket. A háború után öt tömegsírt találtak a falu határában, de sok holttest a kutakból került elő. 1942 áprilisában a megmaradt lakosságot a jasenovaci és a stara gradiškai haláltáborokba hajtották. A két haláltáborban összesen 742 mlakai lakos vesztette életét. Innen a megmaradt férfiakat Zimonyba és Németországba, a nőket szlavóniai mezőgazdasági területekre hurcolták.

A túlélők 1967-ben két emlékművet emeltek a településen a fasiszta terror, illetve a felszabadító harcokban elesettek emlékére. 1991-ben a háború előtt csaknem teljes lakossága (85%) szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején 1991-ben elfoglalták a szerb csapatok és csekély horvát lakosságnak menekülnie kellett. 1995. május 1-jén a Villám hadművelettel foglalták vissza a horvát csapatok. A szerb lakosság nagy része elmenekült. A településnek 2011-ben mindössze 58 lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
955 1.046 1.038 1.178 1.059 1.176 943 1.106 231 307 526 425 361 358 30 58

Nevezetességei

  • Szent Illés próféta tiszteletére szentelt pravoszláv kápolnája.
  • A fasiszta terror áldozatainak és a nemzeti felszabadító háború hőseinek emlékműve, Petar Vovk alkotása
  • A falu határa az 500 négyzetkilométeres területű Lónyamező természetvédelmi terület része. A Lónyamező nemzetközi jelentőségű védett menedékhelye és költőhelye a mocsári madárvilágnak, de rajtuk kívül még számos állatfaj élőhelye.

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 160. o. Buda, 1829.
  3. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  4. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

További információk