Vurot

A mai világban a Vurot nagyon fontos és vita tárgyává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Vurot váratlan szerepet kapott, ellentmondó véleményeket és eltérő álláspontokat generálva. Kétségtelen, hogy a Vurot hatással volt a társadalom különböző területeire, a politikától a gazdaságig, beleértve a kultúrát és a mindennapi életet is. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Vurot különböző aspektusait, és megvitatjuk mai hatását, valamint a jövőbeni lehetséges következményeit. Interdiszciplináris megközelítésen keresztül több nézőpontból közelítjük meg a Vurot-et azzal a céllal, hogy jobban megértsük hatókörét és jelentését a kortárs társadalomban.

Vurot
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségSziszek
Jogállásfalu
Irányítószám44273
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség112 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság108 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 27′ 59″, k. h. 16° 17′ 13″45.466389°N 16.286944°EKoordináták: é. sz. 45° 27′ 59″, k. h. 16° 17′ 13″45.466389°N 16.286944°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Vurot témájú médiaállományokat.

Vurot falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sziszekhez tartozik.

Fekvése

Sziszek városától 4 km-re nyugatra, a Kulpa bal partján fekszik.

Története

A települést 1228-ban „Vruit locus” néven említik először.[2] 1328-ban „possessio Vryoth”, 1334-ben „possessio Wryt”, 1341-ben „possessio Wrwth”, 1589-ben „possessio Wrywth” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1655-ben „villa Wurut” néven említik.[2] A 16. század második felében a környező településekhez hasonlóan a török háborúk során elpusztult. A falut török veszély csökkenése után, valószínűleg a 17. század második felében telepítették be horvát lakossággal. 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Vuroth” néven szerepel. A falunak 1857-ben 94, 1910-ben 151 lakosa volt.

A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború során végig horvát kézen maradt. 2011-ben 103 lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
94 101 100 124 140 151 134 124 93 98 100 90 86 84 94 103

Nevezetességei

  • Szent Fábián és Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelt kápolnája[5] a 17. században már állt. A kápolna a falu szélén, egy dombon található. A nyugat-keleti tájolású, falazott, egyhajós épület téglalap alaprajzú, a hajónál szűkebb szentélyű, szűk apszissal és a felső részén körablakkal. A barokk szentélyt 1751-ben építették, és keresztdonga boltozattal boltozták. A főhomlokzaton az oromzat felett egy fából készült torony emelkedik, ónlemezzel fedett, sokszögletű sisakkal. A félköríves áthidaló portál felett két kisebb téglalap alakú ablak található. A kápolna kőből és téglából épült. Kápolna a megye egyik legfontosabb barokk falukápolnája.
  • A falu középkori temetőjének maradványa.
  • Természeti látványosság a Kulpa völgye Vurottól az Odra torkolatáig.

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ a b Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
  3. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  4. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  5. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2835.

Források

További információk