Mai cikkünkben a Crevarska Strana-ről fogunk beszélni, amely ma nagyon fontos téma. A Crevarska Strana az utóbbi időben egyre fontosabb téma, amely vitákat és vitákat vált ki különböző területeken. Ebben a cikkben alaposan áttekintjük a Crevarska Strana-et, hogy megértsük hatókörét, következményeit és lehetséges megoldásait. Ezenkívül különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk feltárni a Crevarska Strana-ről, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a nagyon releváns témáról. Röviden: a Crevarska Strana egy olyan probléma, amely mindannyiunkat foglalkoztat, és megérdemli, hogy a megérdemelt komolysággal és szigorúsággal foglalkozzunk vele.
Crevarska Strana | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Sziszek-Monoszló |
Község | Gvozd |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 44410 |
Körzethívószám | (+385) 20 |
Népesség | |
Teljes népesség | 101 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 173 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Crevarska Strana (1953 és 1971 között Vladimirovo) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik.
Sziszektől légvonalban 45, közúton 58 km-re délnyugatra, Károlyvárostól légvonalban 26, közúton 38 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re nyugatra, az úgynevezett Báni végvidéken, a Petrova gora hegység északkeleti lábánál fekszik. Itt halad át a 6-os számú főútvonal és a Vrginmostról Károlyvárosra menő vasútvonal. Nyolc településrésze Crevari, Jovičići, Rodići, Vukmirovići, Tepšići, Lackovići, Zorići és Vignjevići az itt élő családok neveit viseli.
A térség többi településéhez hasonlóan újabb alapítású, csak a 17. század vége felé keletkezett, majd a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. Fejlődésében sokat jelentett a Vrginmost-Károlyváros vasútvonal 1905-ös megépülése. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.
A második világháború idején szerb többségű lakossága nagyrészt elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. A glinai mészárlás során 1941. augusztus 2-án mintegy ezer, a vrginmosti község területéről elhurcolt szerbet gyilkoltak le. Nehéz nap virradt a falura 1941. augusztus 11-én hajnalban, amikor egy sikeres partizánakció után 82 lakosát gyűjtötték össze és gyilkolták meg a vasútállomás közelében. 1942 szeptemberében ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A partizánok a bihácsi hadművelet során még 1942-ben visszafoglalták. A háború során 135-en estek a fasiszta megtorlás áldozatául, a falu teljes embervesztesége pedig 192 fő volt.
A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést. A szerb lakosság elmenekült, de később sokan visszatértek. 2011-ben 161 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 171 | 0 | 0 | 543 | 530 | 515 | 469 | 425 | 262 | 161 |
(1931-ben és 1948-ban lakosságát Vrginmosthoz számították.)
A Felső-Károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (horvátul)