Martinovići (Glina)

Mai cikkünkben a Martinovići (Glina) lenyűgöző világát fedezzük fel. Ez a téma eredetétől a mai relevanciájáig több millió ember érdeklődését keltette fel szerte a világon. Az évek során a Martinovići (Glina) bebizonyította, hogy jelentős hatással van a társadalom, a kultúra és a mindennapi élet különböző területeire. Átfogó elemzésen keresztül alaposan megvizsgáljuk a Martinovići (Glina) jelentőségét a különböző kontextusokban és a jelenlegi helyzetben elfoglalt helyét. Készüljön fel a felfedezés és a Martinovići (Glina) megismerésének útjára, amely szótlanul fog hagyni.

Ez a szócikk a Glina községben fekvő Martinovići településről szól. Hasonló címmel lásd még: Martinovići (egyértelműsítő lap).
Martinovići
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállásfalu
Irányítószám44406
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség43 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Terület6,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 17′ 39″, k. h. 16° 15′ 04″45.294167°N 16.251111°EKoordináták: é. sz. 45° 17′ 39″, k. h. 16° 15′ 04″45.294167°N 16.251111°E
Térkép

Martinovići falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 23, közúton 36 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 15 km-re délkeletre fekszik.

Története

A határában található történelem előtti erődítmény maradványainak tanúsága szerint területe már az ókorban is lakott volt. Martinovići a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be Boszniából menekült pravoszlávokkal. Nevét az itt élt legnépesebb családról, a Martinovićokról kapta. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Glinai járásának része lett. A falunak 1857-ben 358, 1910-ben 593 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de lakói felkeltek a fasiszta horvát vezetés ellen. A partizánharcoknak és az usztasa megtorlásnak a faluban 152 halálos áldozata volt. Rájuk emlékezik a falu szélén álló partizánemlékmű, mely fegyvert kezében tartó harcost ábrázol. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság elmenekült, de később néhány főként idős ember visszatért. A településnek 2011-ben 71 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
358 389 417 501 615 593 654 634 499 505 493 397 352 290 94 71

Nevezetességei

  • Történelem előtti várrom.
  • A nemzeti felszabadító háború áldozatainak emlékműve (alkotó V. Mučkatin 1959.)
  • Hagyományos népi építésű parasztházak a 30, 32, 38, 39 és 54 számok alatt.

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

További információk