Lonja (Sziszek)

A mai világban a Lonja (Sziszek) rendkívül releváns téma, amely megérdemli, hogy különböző nézőpontokból elemezzük. A társadalom folyamatos fejlődése és az emberek életmódjában bekövetkező változások miatt elengedhetetlen, hogy megértsük a Lonja (Sziszek) fontosságát és hatását mindennapi életünkre. A történelem során a Lonja (Sziszek) vita és vita tárgya volt, és arra ösztönözte a kutatókat, szakértőket és szakembereket, hogy elmélyítsék tanulmányaikat, hogy megértsék az élet különböző területeire gyakorolt ​​​​hatásait. Emiatt ez a cikk részletesen foglalkozik a Lonja (Sziszek)-el, elemezve annak okait, hatásait és lehetséges megoldásait, azzal a céllal, hogy az olvasók átfogó képet kapjanak erről a manapság annyira aktuális témáról.

Ez a szócikk a Sziszek községben fekvő Lonja településről szól. Hasonló címmel lásd még: Lonja (egyértelműsítő lap).
Lonja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségSziszek
Jogállásfalu
Irányítószám44213
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség83 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság94 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 21′ 40″, k. h. 16° 42′ 40″45.361000°N 16.711000°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 40″, k. h. 16° 42′ 40″45.361000°N 16.711000°E
Térkép

Lonja falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sziszekhez tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 30, közúton 42 km-re délkeletre, a Lónyamező középső részén, a Száva bal partján, a Lónya torkolatának közelében fekszik.

Története

A történeti források szerint az ustilonjai birtok már a 14. században is létezett. Praediumként illetve faluként a 15. és 16. század fordulóján említik először. A török megszállás előtt a Töttös, majd 1526-tól a horvát Ugrinić családé volt. A török elleni védelem megerősítésére a Keglevich család, melynek birtokai a Száva túlsó partján voltak 1538-ban gerendavárat építtetett ide, melyet Sziszek elővárának szántak. 1552-ben a várral együtt elpusztította a török. A lakosság az ország biztonságosabb területeire menekült.

A török veszély csökkenésével 17. század végén, vagy a 18. század elején telepítették be újra horvát lakossággal. 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Loynia” néven szerepel. A falunak 1857-ben 573, 1910-ben 725 lakosa volt.

A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 111 lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
573 600 614 698 727 725 720 643 506 553 512 432 302 183 174 111

Nevezetességei

  • A Szentlélek tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma.
  • Ustilonja 16. századi gerendavárának maradványai.
  • Régi iskola és a malom épülete.
  • Hagyományos népi építésű lakóépület a 29. szám alatt álló kétszintes ház,[4] mely fából készült, hosszúkás alaprajzzal. A bejárat előtti zárt előtér nyeregtetős borítású. A homlokzatok és az egyéb ácsolatok az eredeti méretekkel és kialakítással rendelkeznek. A homlokzat részleteit faragványok gazdagon díszítik. A házat nyeregtető és hódfarkú cserép borítja. A földszint és az első emelet közötti kommunikáció az épületen belül fa lépcsőn keresztül lehetséges. A ház a 19. század második felében épült, és a mai napig megőrizte minden eredeti jellegzetességét, a hagyományos bútorokat, a népviseleteket, valamint a tulajdonos életéhez és üzletéhez kapcsolódó különféle eszközöket és tárgyakat.
  • A település határában található a Lónyamező Natúrpark központi része. A Lónyamező az ország legnagyobb mocsaras területe, mely természetvédelmi védettséget élvez. A natúrpark a Száva folyó északi oldalán található vizenyős, hordalékos 50.650 hektárnyi területen, Sziszek és Stara Gradiška között húzódik. Rendkívül gazdag állat- és növényvilággal rendelkezik. A natúrparkot 1998-ban alapították, központja Jasenovacon van.

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  4. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1916.

Források

További információk