Kratečko

Ez a cikk a Kratečko problémájával foglalkozik, amely napjainkban jelentős jelentőségűvé vált. A Kratečko utalhat egy személyre, egy aktuális témára, egy jelentős dátumra vagy bármely más olyan elemre, amely felkeltette a nagyközönség figyelmét. Ezen a vonalon a Kratečko-hez kapcsolódó különböző szempontok kerülnek feltárásra, az eredetétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​​​hatásáig. Ennek lehetséges következményeit, valamint a témával kapcsolatos véleményeket és álláspontokat elemzik. A Kratečko olyan érdekességet jelent, amely kíváncsiságot és vitát vált ki, ezért elengedhetetlen, hogy elmélyedjünk a tanulmányozásában és megértésében.

Kratečko
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségSziszek
Jogállásfalu
Irányítószám44213
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség139 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság96 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 23′ 50″, k. h. 16° 38′ 10″45.397221°N 16.636110°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 50″, k. h. 16° 38′ 10″45.397221°N 16.636110°E
Térkép

Kratečko falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sziszekhez tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 23, közúton 31 km-re délkeletre, a Lónyamező szívében, a Száva bal partján fekszik.

Története

A település neve 1242-ben még birtokként bukkan fel először „Grathko possessio ultra Savas” alakban.[2] 1429-ben „Krathacha”, 1434-ben és 1466-ban „possessio Gratechko”, 1526-ban „Krathachko” alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2] A török veszély csökkenésével 17. század végén, vagy a 18. század elején telepítették be horvát lakossággal. 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Kratechko” néven szerepel. A falunak 1857-ben 654, 1910-ben 710 lakosa volt.

A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 199 lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
654 714 707 731 723 710 667 602 563 551 486 443 348 282 260 199

Nevezetességei

  • Szent Rókus tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma.
  • A település határában található a Lónyamező Natúrpark központi része. A Lónyamező az ország legnagyobb mocsaras területe, mely természetvédelmi védettséget élvez. A natúrpark a Száva folyó északi oldalán található vizenyős, hordalékos 50.650 hektárnyi területen, Sziszek és Stara Gradiška között húzódik. Rendkívül gazdag állat- és növényvilággal rendelkezik. A natúrparkot 1998-ban alapították, központja Jasenovacon van.
  • A régi Weiss-malom épülete.
  • Védett népi építészeti műemlék a 143. számú ház.[5] A telek, amin a ház található a falu legrégebbi övezetében található, amely a 18. században alakult ki. A ház a telek közepén található, párhuzamosan az úttal. Keleti részen és az udvar mélységében több melléképület (faház, kút, szénatároló, istálló, kukoricagóré, disznóól és tyúkól) található. Minden épület eredeti formájában maradt fenn.

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ a b Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
  3. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  4. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  5. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2257.

Források

További információk