Ruškovica
A mai világban a Ruškovica olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki különböző területeken. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Ruškovica alapvető szemponttá vált, amely személyesen és szakmailag egyaránt hatással van az emberek mindennapi életére. A Ruškovica eredetétől napjaink relevanciájáig a különböző területek szakértőinek tanulmányozásának és elemzésének tárgya volt, sokféle véleményt és nézőpontot generálva. Ebben a cikkben a Ruškovica-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, a társadalmi vonatkozásaitól a globális gazdaságra gyakorolt hatásáig, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk erről a manapság annyira aktuális témáról.
| Ruškovica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Velika Ludina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44316 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 38 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 158 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 38′ 25″, k. h. 16° 37′ 52″45.640273°N 16.631216°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 25″, k. h. 16° 37′ 52″45.640273°N 16.631216°E | |
 | |
Ruškovica (1900-ig „Hruškovica”) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Velika Ludinához tartozik.
Fekvése
Sziszek városától légvonalban 27, közúton 39 km-re északkeletre, községközpontjától 7 km-re északkeletre, a Monoszlói-hegység lejtőin, Katoličko Selišće és Grabričina között fekszik.
Története
A község falvaihoz hasonlóan fejlődése a 18. század második felében, Mária Terézia uralkodása idején gyorsult fel. 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Hruskovicza” alakban szerepel. A 19. század elején rövid ideig francia uralom alá került, majd ismét a Habsburg Birodalom része lett.
A falunak 1857-ben 70, 1910-ben 125 lakosa volt. Belovár-Kőrös vármegye Krizsi, majd Kutenyai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre, enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 1993-ban Sziszek-Monoszló megyén belül megalakult Velika Ludina község, melyhez a falu is tartozik. A lakosság fogyásának oka elsősorban a gazdasági fejlődés feltételeinek a hiánya. A településnek 2011-ben 56 lakosa volt.
Népesség
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 70 | 68 | 77 | 99 | 107 | 125 | 160 | 171 | 174 | 154 | 157 | 121 | 90 | 69 | 62 | 56 |
Kultúra
A faluban közösségi ház működik.
Nevezetességei
Ünővár középkori várának romjai.[4]
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4406.
Források
- Velika Ludina község hivatalos oldala (horvátul)
- Velika Ludina község rendezési terve 2012-2015. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
