Ebben a cikkben a Mária Magdolna témájával kívánunk foglalkozni, hogy átfogó és részletes képet adjunk erről a témáról, amely ma oly fontos. Az eredetétől a társadalomra gyakorolt hatásáig, az idők során bekövetkező fejlődésén keresztül törekszünk a Mária Magdolna-hez kapcsolódó minden szempont elemzésére, hogy olvasóinknak teljes és naprakész perspektívát biztosítsunk. Adatokon, tanulmányokon és tanúvallomásokon keresztül igyekszünk megvilágítani a Mária Magdolna-et és annak következményeit, azzal a céllal, hogy gazdagító és értékes ismereteket nyújtsunk a témában elmélyülten érdeklődőknek. Reméljük, hogy ez a cikk kiindulópontként szolgál a Mária Magdolna-ről szóló kritikai és konstruktív gondolkodáshoz, vitát serkentve és a probléma megoldásának keresését.
Szent Mária Magdolna | |
![]() | |
Mária Magdolna El Greco festményén | |
Születése | |
? Magdala | |
Halála | |
1. század Epheszosz | |
Tisztelete | |
Ünnepnapja | július 22. |
Védőszentje ennek | bűnbánók, megtérők, nők, szemlélődő élet, jámborságukért kigúnyoltak, gyógyszerészek, fodrászok, kesztyűkészítők, cserzővargák |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mária Magdolna témájú médiaállományokat. |
Mária Magdolna vagy Mária Magdaléna az Újszövetségben szereplő bibliai személy. Alakjával találkozhatunk az apokrif iratok között is. A katolikus, az ortodox és az anglikán egyház szentként tiszteli.
Nevének jelentése: a Magdalából való Mária. Az életével kapcsolatos dolgok vita tárgyát képezik.
Az evangéliumok összesen hét alkalommal említik Jézus különböző női kísérőinek neveit.[1] A felsorolások közül hat Mária Magdolnát említi elsőként, a hetedik bejegyzés Jézus anyját helyezi a sor elejére, míg másutt Mária Magdolna egyedül szerepel.
A Fülöp evangéliuma az egyik gnosztikus evangélium, az újszövetségi apokrifok szövege, amely a III. század körül kelt. A fennmaradt szöveg Mária Magdolnát Jézus hitvesének nevezi:
A Pistis Sophia - kopt nyelvű gnosztikus kézirat, mely valószínűleg a 3. és 4. század között íródott, hétszer nevezi Mária Magdolnát lélektől elteltnek (87., 114., 116., 118., 120., 122., 130. fejezetek), ötször kegyelemmel teljesnek (17., 34., 59., 73., 74.), két-két alkalommal a fény örökösének (61., 62.), tisztának (87., 130.), legkegyelmesebbnek (114) és minden lélekkel elteltnek (96), egy-egy alkalommal pedig kegyelmet találtnak (34.), minden asszony között a leginkább kegyelemmel elteltnek (19.), magasabb érzékűnek és magasabb teljességűnek (19), megvilágosítónak (25), és fényben gazdagnak (116).[9]
2016 óta a katolikus egyház az "apostolok apostolaként",[13] továbbá védőszentként tiszteli.
A "Bűnbánó" Magdolna tisztelete a Szentírás félreértésén alapszik. Az a bűnös asszonyszemély, aki könnyeivel öntözte, hajával törölgette és szent olajjal kente meg Jézus lábát (Lk 7,36–50), – a bűnbánó „rossz hírű nő” képe e jelenetből származik – névtelen volt. A Bűnbánó Magdolnát gyakran ábrázolják félig meztelenül, gyakran egy koponyával. Csak a hagyomány azonosította vele Mária Magdolnát. Egy másik téma az Mária Magdolna, aki olvas. Gyakran ábrázolják egy könyvvel. Mária Magdolnát vagy csak egyszerűen olvasva ábrázolják, vagy könyvvel, kereszttel és koponyával. Különösen a barokk korban ábrázolták szívesen a töprengő, bűnbánó Magdolnát, mint például, Caravaggio és La Tour.