Szentágothai János

Szentágothai János
1981-ben (Eifert János felvétele)
1981-ben (Eifert János felvétele)
SzületettSchimert János
1912. október 31.
Pestújhely
Elhunyt1994. szeptember 8. (81 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBiberauer Alice
Gyermekeihárom gyermek
SzüleiSchimert Gusztáv
Foglalkozása
  • anatómus
  • idegtudós
  • egyetemi oktató
  • politikus
Tisztsége
  • alelnök (1973. május 10. – 1977. május 5., Magyar Tudományos Akadémia)
  • a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (1976. október 26. – 1985. május 10.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1985. június 28. – 1990. május 1.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.)
  • elnök (1992–1994, Tényeket Tisztelők Társasága)
Iskolái
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető
A Magyar Tudományos Akadémia 14. elnöke
Hivatali idő
1976. október 26.1985. május 10.
ElődErdey-Grúz Tibor
UtódBerend T. Iván
A Tényeket Tisztelők Társasága 1. elnöke
Hivatali idő
19921994
Elődnincs
UtódCzelnai Rudolf
Tudományos pályafutása
Szakterületanatómia
Kutatási területkisagy- és nagyagykéreg működése
Tudományos fokozat
  • orvosdoktor (1936, Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • professor emeritus (1985, Magyar Tudományos Akadémia)
Munkahelyek
Pázmány Péter Egyetem1932–46
Pécsi Orvostudományi Egyetem1946–1963
Semmelweis Egyetem1963–1986
Más munkahelyekMagyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja (1985–1989)
Jelentős munkáiAz ember anatómiájának atlasza
Tudományos publikációk száma236
Akadémiai tagságlásd akadémiai tagságai szakasz
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentágothai János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szentágothai János mellszobra a róla elnevezett téren (Freund Éva alkotása)

Szentágothai János, eredeti nevén Schimert János (Pestújhely, 1912. október 31.Budapest, 1994. szeptember 8.) Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, professor emeritus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1976-tól 1985-ig, a magyar szkeptikus mozgalom atyja. Antal Géza orvos unokája és Lumniczer Sándor (akinek nagybátyja Schöpf-Merei Ágost volt) orvos dédunokája.

Fiatalkora

Apai ágon erdélyi szász, anyai ágon székely származású, evangélikus orvosdinasztia második gyermekeként született. A budapesti Német Gimnáziumban érettségizett 1930-ban, majd felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karára (jelenleg Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar). Ugyanitt tanult négy fiútestvére is. 1936-ban avatták orvosdoktorrá. Már egyetemista korában, 1932-től 1936-ig demonstrátorként dolgozott az anatómia tanszéken Lenhossék Mihály alatt, aki nagyra becsülte némettudását. Az Anschluss Bécsben érte, majd a háború után fölkérték az ottani orvosegyetem tanszékvezetőjének, de ő a pécsi katedrát választotta, ahol hallgatóinak rendszeresen tartott bibliaórákat is. 1956-ban a pécsi Értelmiségi Forradalmi Bizottság elnöke volt.

Családja

1938. június 7-én kötött házasságot Biberauer Alice-szal, akivel a Pro Christo Diákszövetségben ismerkedett meg, s akitől három leánya született: Katalin (1939), Klára (1941) és Mária Krisztina (1951); mindhárman az orvosi pályát választották. Szentágothai János négy orvos fivére az Egyesült Államokban és Németországban élt, gyermekeik közül már csak egy választotta az orvosi pályát. Szabadidejében szívesen bíbelődött révfülöpi hétvégi telkén a növényeivel.

Tudományos pályafutása

Oktatási pályájának kezdetén új technikákat dolgozott ki a degeneráció kutatásával kapcsolatban, ezzel a neuroanatómiában elismert szaktekintéllyé vált. Egy évet Bázelben tanult posztgraduális képzés keretében. 1942-ben magántanári képesítést szerzett a neuroanatómia tárgykörében. A második világháború alatt (karpaszományos) orvos-őrvezető volt, hadifogságba került, ahonnan 1946-ban tért haza. Ekkor a Pécsi Orvostudományi Egyetemre került, ahol az anatómiai tanszék vezetőjévé nevezték ki. A tanszék háború utáni újraindítása után a vesztibuláris rendszer és a neuroendokrinológia témakörével foglalkozott. Pécsi évei alatt iskolateremtő munkát végzett a neuroanatómia terén. 1948-ban az MTA levelező tagjává választották. 1961-ben az ő tanszékén kezdték hazánkban az elektronmikroszkópos agykutatást.

1963-ban visszatért Budapestre, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem anatómia tanszékének vezetését vette át. Itt elsősorban a kisagy- és nagyagykéreg működésével foglalkozott. Emellett többek között kísérleti agykutatással, a gerincvelői és agytörzsi pályákkal és a reflexmechanizmusokkal is foglalkozott, kutatott. 1967-ben az MTA rendes tagjává választották. A tanszéket 1977-ig vezette, majd 1986-ban hivatalosan nyugdíjba vonult, de a tanítást nem hagyta abba és professor emiritusi címet kapott. Leghíresebb tudományos munkája a Kiss Ferenccel készített Az ember anatómiájának atlasza című, általa rajzolt tankönyv, amelyet tizenhárom nyelvre fordítottak le és száznál több kiadást ért meg. Azt hirdette, hogy az ember beszédfejlődésének zöme féléves korától másfél éves koráig tart, és benne a kommunikációigény a legfontosabb tényező.

A hazai szkeptikus mozgalom alapítója

Jó kapcsolatot ápolt a nemzetközi szkeptikus mozgalom egyik vezéralakjával, James Randivel, aki a csalók és áltudósok leleplezésével szerzett nemzetközi hírnevet, és aki Magyarországra is ellátogatott 1992-ben. Ugyanebben az évben Szentágothai professzor egyik alapítója és – haláláig – első elnöke lett a Tényeket Tisztelők Társaságának (TTT), amely az akkoriban rohamosan terjedni kezdett áltudományokkal szemben igyekezett a tudományos szkepticizmus elvei alapján fellépni.

Bár az 1995-ben – részben a TTT által – szervezett Szkeptikusok Első Országos Találkozóját már nem érhette meg, emlékezete áthatotta a következő években Szkeptikusok Országos Találkozója, majd Szkeptikusok Országos Konferenciája címen megrendezett események sorát. Szintén az ő általa – és a TTT számos más, nagyformátumú alakja által – fémjelzett mozgalomból nőtt ki a Budapesti Szkeptikus Konferencia, valamint a 2006-ban megalakult Szkeptikus Társaság.

Közéleti pályafutása

1956-ban a pécsi Értelmiségi Forradalmi Bizottság elnöke volt. A közéletbe majd csak 1973-ban tért vissza, amikor a Magyar Tudományos Akadémia alelnökévé választották. A korábbi elnök, Erdey-Grúz Tibor halála után 1976. október 26-án megbízták az Akadémia elnöki teendőinek ellátásával, majd az 1977. május 5-én tartott közgyűlésen a tudományos köztestület elnökévé választották, emiatt távozott tanszékvezetői pozíciójáról. 1985-ben távozott onnan, amikor országgyűlési képviselő és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja lett (utóbbinak annak megszüntetéséig tagja volt).

Szentágothai János és feleségének sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/2-1-111/112. Emléktáblája
Magyar jakobinusok tere 2-3.

A rendszerváltás során bekapcsolódott a Magyar Demokrata Fórum munkájába. Az 1990-es országgyűlési választáson már a rendszerváltó párt színeiben, annak országos listájáról szerzett mandátumot. A külügyi bizottság tagjaként dolgozott. A ciklus lejárta után pár hónappal hunyt el.

Főbb művei

Díjai, elismerései

Akadémiai tagságai

Emlékezete

2004-ben a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán megalakult a Szentágothai János Protestáns Szakkollégium.

2013. május 23-án Budapest IX. kerületében a Thaly Kálmán utca és a Vendel sétány kereszteződésének terét róla nevezték el. A téren Dr. Bácskai János, Ferencváros polgármestere, Bartos Mónika, az Országgyűlés Magyar-Spanyol Baráti Tagozatának elnöke és Dr. Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora jelenlétében felavatták Szentágothai János és Santiago Ramón y Cajal Nobel-díjas spanyol neurológus mellszobrát.

2012. október 29-e óta az ő nevét viseli a Pécsi Tudományegyetem 2012. júniusában átadott tudományos kutatóközpontja a Szentágothai János Kutatóközpont.

Származása

Szentágothai János családfája
Szentágothai János
1940-ig: Schimert János
(Pestújhely, 1912. okt. 31.–
Budapest, 1994. szept. 8.)
anatómus, az MTA elnöke
Apja:
Schimert János Gusztáv
(Szerdahely, 1877. máj. 29.–
Stuttgart, 1955. aug. 15.)
orvos
Apai nagyapja:
Christian Friedrich Schimert
(Szerdahely, 1822 –
1888)
Apai nagyapai dédapja:
Daniel Samuel Schimert
(1785–1858)
Apai nagyapai dédanyja:
Johanna Regina Gundhart
(1786–1829)
Apai nagyanyja:
Caroline Luisa Bock
(1837–1895)
Apai nagyanyai dédapja:
n.a.
Apai nagyanyai dédanyja:
n.a.
Anyja:
Antal Margit
(Budapest, 1888. jan. 17.–
Stuttgart, 1977. máj. 29.)
Anyai nagyapja:
Antal Géza
Nagyenyed, 1846. szept. 11.–
Budapest, 1889. dec. 20.)
orvos
Anyai nagyapai dédapja:
nagydellői Antal László
(Marosvásárhely, 1808. jún. 27.–
Marosvásárhely, 1884. dec. 28.)
orvos
Anyai nagyapai dédanyja:
Görög Erzsébet
Anyai nagyanyja:
Lumniczer Ilona
(1863 körül –
Budapest, 1940. febr. 29.)
Anyai nagyanyai dédapja:
dolbergi és randeneggi Lumniczer Sándor
(Kapuvár, 1821. márc. 29.–
Budapest, 1892. jan. 30.)
orvos
Anyai nagyanyai dédanyja:
Radnótfáy Kata
(1834 körül–
Budapest, 1893. szept. 5.)

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. a b c d e f g h i j Janos Szentagothai. 31 October 1912 -- 8 September 1994, 2019. június 13.
  2. https://www.amphilsoc.org/prizes/karl-spencer-lashley-award
  3. List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society
  4. Díszdoktorok (magyar nyelven). Pécsi Tudományegyetem, 2019. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
  5. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x Gulyás Balázs – Somogyi Péter: JÁNOS SZENTÁGOTHAI. 31 October 1912 — 8 September 1994: Elected ForMemRs 20 April 1978. (angolul) Biographical memoirs of fellows of the Royal Society. Royal Society (Great Britain), LIX. évf. (2013. december 1.) 383–406. o. ISSN 0080-4606 doi PMCID 4477047, PMID 26113752
  6. Szentágothai János publikációs listája. Magyar Tudományos Művek Tára, 2019. június 12. (Hozzáférés: 2019. június 12.)
  7. História - Tudósnaptár: Szentágothai János
  8. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2008. szeptember 28.)
  9. MAGYAR PROTESTÁNS PANTEON: SZENTHÁGOTHAI JÁNOS
  10. Kapronczay Károly: Orvosdinasztiák. . (Hozzáférés: 2009. október 20.)
  11. szerk.: Pintér András, Trupka Zoltán: "Gondolkodjunk, ha már vagyunk". A Szabadművelődés Háza (2004). ISBN 9789633040614 
  12. A Tényeket Tisztelők Társasága alapszabálya. Természet Világa. (Hozzáférés: 2015. március 26.)
  13. A Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló Szkeptikus Honlapja
  14. (1976. december 8.) „Az Akadémia elnöki tisztségének megbízás útján való betöltése”. Akadémiai Közlöny 25 (12), 171. o.  
  15. (1977) „Az Akadémia 1977. évi közgyűlése”. Magyar Tudomány A MTA Értesítője 84 (6), 448-450. o.  
  16. FERENCVÁROS - Szoboravató ünnepség. . (Hozzáférés: 2013. május 22.)
  17. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2015. május 4.)
  18. Czeizel Endre: Tudósok – gének – tanulságok. Galenus Kiadó, Budapest, 2006. 335–343. o. ISBN 963 7157 04 2
  19. Lumniczer Ilona gyászjelentése. . (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  20. Lumncizer Sándor gyászjelentése. . (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  21. Radnótfáy Kata gyászjelentése. . (Hozzáférés: 2011. december 14.)

Források

További információk