Antal Géza (orvos)
Ebben a cikkben a Antal Géza (orvos) témájában fogunk elmélyülni, amely téma az utóbbi időben érdeklődést és vitát váltott ki. A _Var1 a politikától a tudományig – beleértve a kultúrát és általában a társadalmat is – számos területen kifejtett hatása miatt vált jelentőségre. Ebben a cikkben elemezzük a Antal Géza (orvos) különböző nézőpontjait, teljes és objektív áttekintést nyújtva, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megalapozott véleményt alakítson ki a témáról. Ezenkívül megvizsgáljuk a Antal Géza (orvos) eredetét és fejlődését, valamint relevanciáját a jelenlegi környezetben. Kétségtelenül a Antal Géza (orvos) olyan nagy jelentőségű téma, amely megérdemli, hogy gondosan és tárgyilagosan foglalkozzunk vele, és ennek a cikknek éppen az a célja, hogy teljes és részletes képet adjon erről a témáról, amely ma annyira aktuális.
| Antal Géza | |
 | |
| Született | 1846. szeptember 11. Nagyenyed |
| Elhunyt | 1889. december 20. (43 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | orvos, sebész, szülész-nőgyógyász, urológus |
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert (34/2-1-53)[1][2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Antal Géza témájú médiaállományokat. | |
Magyardellői Antal Géza (Nagyenyed, 1846. szeptember 11. – Budapest, 1889. december 20.) orvosprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Unokája Szentágothai János Kossuth-díjas anatómus, az MTA elnöke.
Élete
Apja Antal László, a Bethlen Kollégium kórházának orvosa volt. Antal Géza a marosvásárhelyi főgimnáziumban végezte tanulmányait, azután 1865-ben Bécsbe ment az orvosi egyetemre, de egy év múlva Budapesten folytatta az orvosi tanulmányokat. 1870 novemberében lett orvosdoktor, 1871-ben a sebészdoktori és szülészmesteri oklevelet is megszerezte, majd 1873-ban megkapta a műtői oklevelet. Ez év május havában a Budapesti Egyetem sebészeti kórházában alkalmazták tanársegédként. Ettől az állástól 1877 végén vált meg. 1876. szeptember 21-étől magántanár, 1884-ben a Rókus Kórház fiókosztályának rendelő orvosa lett. 1888 júliusában a Rókus Kórház főorvosává nevezték ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1889. május 3-án választotta levelező tagjává.
Munkái
- Kovács József tanár sebészi kórodája a budapesti kir. magyar egyetemen 1871/2–1873/4. tanévekben. Budapest, 1876. (Réczey Imrével)
- Az elvérzésről. Budapest, 1883. (Term. Előadások 37. füzet.)
- Húgyszervi bántalmaknak sebészi kór- és gyógytana. Uo. 1888. (Ism. Orvosi Hetilap. Ezen munkának bőv. német kiadása: Specielle chirurgische Pathologie und Therapie der Harnröhre und Harnblase. Stuttgart, 1888. Online)
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
