Anatómia

Rembrandt: Dr. Tulp anatómiája (1632) Andreas Vesalius

Az anatómia (a görög ἀνατομία anatomia, ἀνατέμνειν anatemnein, „felvágni” szavakból), magyarosan bonctan (a boncolás szóból) a biológiának az élő szervezet struktúrájával és szerveződésével foglalkozó ága. Gyűjtőfogalom, ami magába foglalja a humán anatómiát, az állatok anatómiáját (zootómia) és a növények anatómiáját (fitotómia). Az evolúció kapcsán szorosan kapcsolódik az embriológiához, a komparatív anatómiához és a komparatív embriológiához.

Az anatómia felosztható a szabad szemmel látható struktúrákkal foglalkozó makroszkopikus anatómiára, továbbá az apró, mikroszkóppal vizsgálható struktúrákkal foglalkozó mikroszkopikus anatómiára, amibe a hisztológia (szövettan) és a citológia (sejttan) is beleértendő.

Ezenkívül beszélhetünk az anatómia testrészek és szervrendszerek szerinti tagozódásáról is; előbbi szerint vizsgálhatjuk például a fejet vagy a mellkast, utóbbi szerint vizsgálhatjuk például az idegrendszert vagy a légzés szervrendszerét.


Az állatok anatómiája

Az emberi test anatómiája

Leonardo da Vinci rajza egy nő főbb szerveiről Ókori arab anatómiai ábra a köpölyözésről Ábra Andreas Vesalius De humanis corporis fabrica című művéből. Az emberi fej anatómiai modellje Az emberi szem

Nagyobb szervrendszerek

Szervek

Az emberi csontváz csontjai

Mirigyek

Belső elválasztású mirigyek

Mirigy szerepet is betöltenek:

Külső elválasztású mirigyek

Növények anatómiája

A növényi szövetek

A növények szervei

Szövettípusok

Jegyzetek

  1. a b Introduction page, "Anatomy of the Human Body". Henry Gray. 20th edition. 1918. (Hozzáférés: 2007)

Források

További információk

Commons:Category:Anatomy A Wikimédia Commons tartalmaz Anatómia témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!