Manapság a Anatómia aktuális téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Ez a kérdés nagy hatást váltott ki a társadalomra, széles körű érdeklődést váltott ki, és különböző területeken vita tárgya. A Anatómia fontossága miatt régóta tanulmányok és kutatások tárgya, a róla alkotott vélemények változatosak és gyakran szenvedélyesek. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Anatómia különböző aspektusait és hatását különböző összefüggésekben, széles és részletes látásmódot kínálva, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse ezt a nagyon releváns kérdést.
Az anatómia (a görög ἀνατομία anatomia, ἀνατέμνειν anatemnein, „felvágni” szavakból), magyarosan bonctan (a boncolás szóból) a biológiának az élő szervezet struktúrájával és szerveződésével foglalkozó ága. Gyűjtőfogalom, ami magába foglalja a humán anatómiát, az állatok anatómiáját (zootómia) és a növények anatómiáját (fitotómia). Az evolúció kapcsán szorosan kapcsolódik az embriológiához, a komparatív anatómiához és a komparatív embriológiához.[1]
Az anatómia felosztható a szabad szemmel látható struktúrákkal foglalkozó makroszkopikus anatómiára, továbbá az apró, mikroszkóppal vizsgálható struktúrákkal foglalkozó mikroszkopikus anatómiára, amibe a hisztológia (szövettan)[1] és a citológia (sejttan) is beleértendő.
Ezenkívül beszélhetünk az anatómia testrészek és szervrendszerek szerinti tagozódásáról is; előbbi szerint vizsgálhatjuk például a fejet vagy a mellkast, utóbbi szerint vizsgálhatjuk például az idegrendszert vagy a légzés szervrendszerét.