Fraknói Vilmos

Fraknói Vilmos
Született1843. február 27.
Ürmény
Elhunyt1924. november 20. (81 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
Az Országos Széchényi Könyvtár őre (igazgatója)
Hivatali idő
18751879
ElődMátray Gábor
UtódMajláth Béla
Fraknói Vilmos aláírása
Fraknói Vilmos aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Fraknói Vilmos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fraknói Vilmos, 1874-ig Frankl Vilmos (Ürmény, Nyitra vármegye, 1843. február 27.Budapest, 1924. november 20.) történetíró, váradi kanonok, arbei címzetes püspök, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.

Életpályája

Frankl Vilmos néven született Ürményben, ahol Frankl Sándor uradalmi orvos, eredetileg zsidó vallású édesapja ekkorra már kikeresztelkedett, ő pedig 1874-ben felvette a Fraknói nevet. Középiskoláit Nagyszombatban és az esztergomi bencés gimnáziumban végezte, teológiai és bölcsészeti tanulmányait Pesten végezte.

1864-től a filozófiai doktorátus megszerzése után előbb a nagyszombati gimnázium, majd 1865-től az esztergomi papnevelő intézet tanára volt. 1865. július 23-án pappá szentelték. 1870-ben az Akadémia levelező tagjává választották. 1871-től Pesten élt, 1875-től az Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának (ma Országos Széchényi Könyvtár) őre.

1879. május 22-étől 1889-ig az Akadémia főtitkári, majd 1892-ig másodelnöki tisztét töltötte be. 1878-ban nagyváradi kanonok, 1879-ben szekszárdi címzetes apát, valamint a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője volt. 1892-ben arbei címzetes püspök lett. Rómában magyar történeti intézetet (1892), majd magyar művészházat alapított.

A középkori, főleg a 15. és részben a 17. századi magyar történelemnek számos, elsősorban egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel, a tanulmányok hosszú sorában sok külföldi, főleg olaszországi levéltári anyag felhasználásával.

Szerkesztette a Magyar Tudományos Akadémia Értekezések a történettudomány köréből című kiadványsorozatot (18721878), az Akadémia évkönyveit, értesítőjét (1878–1889) és a Magyar Könyvszemlét 1876-tól 1879-ig. 1903-ban a Kisfaludy Társaság tagja lett. Kiadta a Magyar Országgyűlési Emlékek I–X. kötetét (az utolsó kettőt Károlyi Árpáddal), a vatikáni magyar okmánytár (Monumenta Vaticana) I–IV. kötetét (18841899), Mátyás levelezését a római pápákkal (1891).

Művei

További művei

Jegyzetek

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  4. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  5. http://resolver.pim.hu/auth/PIM54945, Fraknói Vilmos, 2018. szeptember 16.
  6. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2007. március 9.)

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek