Wartha Vince | |
Született | 1844. július 17. Fiume |
Elhunyt | 1914. július 20. (70 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Hugonnai Vilma |
Foglalkozása | kémikus, műegyetemi tanár, akadémikus |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34-11-12) |
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Wartha Vince témában. | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Wartha Vince témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Wartha Vince (Fiume, 1844. július 17. – Budapest, Kőbánya, 1914. július 20.) kémikus, borász, műegyetemi tanár, rektor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1899-től 1909-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke.
Wartha Vince és Rossi Jozefa fiaként született. Tanulmányait a budai politechnikumban kezdte, majd Zürichben és Heidelbergben tanult. 1863-tól tanított a budai műegyetemen, amelynek rektora volt 1896-tól 1898-ig, majd 1907-től 1910-ig. 1873-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, majd 1891-ben rendes tagjává választották. 1908 és 1910 között ő volt az MTA másodelnöke. Azon fáradozott, hogy az MTA érdeklődését és támogatását a műszaki tudományok számára megnyerje. 1912-ben ment nyugdíjba. Második felesége az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma volt. Nagyszámú tudománynépszerűsítő írása főként annak a Természettudományi Társulatnak a kiadványaiban jelent meg, amelynek 1899 és 1910 között az elnöke volt.
Számos területen alkotott maradandót. A hazai szeneket elemezte, elsőnek határozta meg a gázgyártásban hasznosítható szénfajtákat. Ipari- és ivóvízelemzéssel is foglalkozott; vízvizsgálati módszere ma is használatos. Nagy érdemeket szerzett a borászati kémia népszerűsítésében. A mikor a filoxéra hazánk hagyományos szőlőtermelő vidékein pusztított, Wartha kimutatta, hogy a homokos talaj is kiválóan alkalmas lehet szőlőtermelésre. Hazánkban az elsők között ismerte fel a fényképezés szerepét a tudományokban. A legjelentősebb felfedezése az agyagiparban a gubbiói fémlüszter-máz (más néven bíborlüszter) évszázadokon át keresett gyártási titkának megfejtése. Ezzel az általa eozinnak elnevezett mázzal a pécsi Zsolnay porcelángyárat tette nagy hírűvé. 1904-ben megszakadt a jó kapcsolata a Zsolnayakkal, amikor állami megbízásból újjászervezte Zsolnay vetélytársát, a herendi porcelángyárat. Mint a kerámiai ipar nagy hírű szakértője, tevékenyen vett részt a faenzai Museo Internazionale delle Ceramiche alapításában. Eötvös Loránd után 1899–1902 között a Magyar Turista Egyesület elnöke.
A Magyar Tudományos Akadémia alelnökei | ||
---|---|---|
Másodelölülők (1830–1858) |
| |
Alelnökök (1858–1869) |
| |
Másodelnökök (1869–1949) |
| |
Alelnökök (1949–) |
|
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és elődintézményeinek rektorai | |
---|---|
Királyi József Műegyetem | Stoczek József (1871–1872) • Conlegner Károly (1872–1873) • Nendtvich Károly (1873–1874) • Vész János Ármin (1874–1875) • Stoczek József (1875–1879) • id. Szily Kálmán (1879–1884) • Kriesch János (1884–1886) • Lipthay Sándor (1886–1889) • Klimm Mihály (1889–1891) • Kőnig Gyula (1891–1894) • id. Entz Géza (1894–1896) • Wartha Vince (1896–1898) • Lipthay Sándor (1898–1900) • Ilosvay Lajos (1900–1903) • Hauszmann Alajos (1903–1905) • K. Jónás Ödön (1905–1907) • Wartha Vince (1907–1910) • K. Jónás Ödön (1910–1911) • Rados Gusztáv (1911–1914) • Kovács S. Aladár (1914–1916) • Kürschák József (1916–1918) • Czakó Adolf (1918–1920) • Rejtő Sándor (1920–1921) • Zelovich Kornél (1921–1923) • Schimanek Emil (1923–1925) • Szarvasy Imre (1925–1927) • ifj. Szily Kálmán (1927–1930) • Hültl Dezső (1930–1932) • Söpkéz Sándor (1932–1933) • Herrmann Miksa (1933–1934) |
Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | Rohringer Sándor (1934–1935) • Czettler Jenő (1935–1936) • Szabó Gusztáv (1936–1937) • Teleki Pál (1937–1938) • Wälder Gyula (1938–1939) • Zimmermann Ágoston (1939–1940) • Vendl Aladár (1940–1941) • Imre Sándor (1941–1942) • Mihailich Győző (1942–1943) • Doby Géza (1943–1944) • Misángyi Vilmos (1944–1945) • Verebélÿ László (1945) • Heller Farkas (1945–1946) • Csűrös Zoltán (1946–1949) |
Budapesti Műszaki Egyetem | Mihailich Győző (1949–1950) • Vörös Imre (1950–1954) • Gillemot László (1954–1957) • Benedikt Ottó (1957–1958) • Csűrös Zoltán (1958–1961) • Gruber József (1961–1964) • Csáki Frigyes (1964–1969) • Perényi Imre (1969–1975) • Meisel János (1975–1981) • Polinszky Károly (1981–1987) • Fodor Lajos (1987–1990) • Michelberger Pál (1990–1994) • Biró Péter (1994–1997) • Detrekői Ákos (1997–2000) |
Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (a műegyetem önállósodott építőmérnöki kara) | Kardos György (1952–1953) • Rados Kornél (1953–1954) • Cholnoky Tibor (1954–1957) • Rados Kornél (1957–1960) • Perényi Imre (1960–1964) • Hazay István (1964–1967) |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | Detrekői Ákos (2000–2004) • Molnár Károly (2004–2008) • Péceli Gábor (2008–2015) • Józsa János (2015–2021) • Czigány Tibor (2021–) |
Nemzetközi katalógusok |
---|