Gruber József

A következő cikk a Gruber József témával foglalkozik, amely nagyon aktuálissá vált az elmúlt években. A Gruber József olyan téma, amely sok ember érdeklődését felkeltette, hiszen jelentős hatással van mindennapi életünk különböző területeire. Ebben a cikkben a Gruber József különböző nézőpontjait, valamint annak mai fontosságát vizsgáljuk meg. Ezen túlmenően elemezzük a Gruber József különböző kontextusokban rejlő következményeit, a politikától a technológiáig, beleértve a kultúrát és általában a társadalmat. Kétségtelenül a Gruber József olyan téma, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni, hogy megértsük hatókörét és a jövőbeni lehetséges következményeket.

Gruber József
Mellszobra a Budapesti Műszaki Egyetemen
Mellszobra a Budapesti Műszaki Egyetemen
Született1915. november 5.
Korompa
Elhunyt1972. november 26. (57 évesen)
Budapest
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásagépészmérnök,
egyetemi tanár
IskoláiBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (27-3-31)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Gruber József témájú médiaállományokat.

Gruber József (Korompa, 1915. november 5. – Budapest, 1972. november 26.) gépészmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora (1964); a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, az Áramlástan Tanszék vezetője, a Gépészmérnöki Kar dékánja.

Életpályája

Gépészmérnöki oklevelét a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte. A Ganz-gyár Diesel- és benzinmotor-próbaállomásán kezdte pályáját, majd a Műszaki Egyetem Aerodinamikai Intézetének adjunktusa lett 1947-ig. Műszaki doktorátust szerzett 1944-ben, majd 1947-től a Zuglói Gépgyár tervezőmérnöke lett. 1950-ben intézeti tanár a Műszaki Egyetem aerodinamikai tanszékén, 1951-től haláláig pedig az átszervezett Áramlástan Tanszék vezetője volt. Ezzel párhuzamosan betöltötte a gépészmérnöki kar dékáni (1953–1955), majd az egyetem rektori tisztét (1961–1964) is.

Munkássága

Az MTA áramlás-technikai tanszéki munkaközösségének vezetője volt annak megszervezésétől kezdve. Rendszeres kutatómunkát indított meg a radiális átömlésű járókerekek elméletének létrehozásának céljából. Az álló és forgó lapátrácsok közötti áramlás korszerű matematikai eszközökkel történő leírása az ő nevéhez fűződik, ezen elméletét kiterjesztette az összenyomható közegekre is. Vizsgálatsorozata, melyet az efféle járókerekek lapátjain kialakuló határréteg megismerésének érdekében indított, nemzetközi érdeklődést és elismerést váltott ki. Tagja volt 1960-tól a Gesellschaft für Angewandte Mathematik und Mechanik nemzetközi társaságnak, valamint az International Union of Theoretical and Applied Mechanics Magyar Nemzeti Bizottságának.

Emlékezete

A Vízművek gellérthegyi ivóvíztározója, mely Gruber József gépészmérnök, egyetemi tanár nevét viseli

Főbb művei

  • A szárnylapátos szellőző méretezése és üzeme (disszertáció, Bp., 1943)
  • Szárnylapátos vízgépek (Pattantyús Á. Gézával, Bp., 1949)
  • Szellőzők és gázsűrítők (Bp., 1952)
  • Folyadékok mechanikája (Blahó Miklóssal, Bp., 1952)
  • Gázdinamika (Szentmártony Tiborral, Bp., 1952)
  • Centrifugális ventillátorok korszerű szerkesztési irányelvei (Bp., 1958)
  • Radiális átömlésű, végtelen vékony, hátrahajló lapátozású forgó lapátkörrácsok számítása (akadémiai doktori értekezés, Bp., 1963)
  • Ventilátorok (tankönyv), Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1966, 1968, 1974, 1981.)

Jegyzetek

  1. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html

Források

Ajánlott irodalom

  • Korényi Zoltán – Tolnai Béla (szerk.). Az áramlástan és hőtan úttörői. Életrajzi gyűjtemény. Budapest: BME Gépészmérnöki kar (1978)