Pécs

 A településen világörökségi helyszín található 
Pécs
Balra fent a Dóm tér és a székesegyház, mellette fent a Széchenyi tér és a Nádor szálló, alatta a Barbakán, balra lent a Kossuth tér, mellette pedig Jakováli Hasszán dzsámija
Balra fent a Dóm tér és a székesegyház, mellette fent a Széchenyi tér és a Nádor szálló, alatta a Barbakán, balra lent a Kossuth tér, mellette pedig Jakováli Hasszán dzsámija
Pécs címere
Pécs címere
Pécs zászlaja
Pécs zászlaja
Becenév: A kultúra városa
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállásmegyeszékhely
megyei jogú város
PolgármesterPéterffy Attila (2019. október 13. – )
Irányítószám7600–7636
Körzethívószám72
TestvértelepüléseiLista
Népesség
Teljes népesség141 031 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség892,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság153 m
Terület162,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Világörökségi adatok
TípusKulturális helyszín
KritériumokIII, IV
Felvétel éve2000
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 04′ 15″, k. h. 18° 13′ 59″46.070833333333, 18.23305555555646.070833°N 18.233056°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 15″, k. h. 18° 13′ 59″46.070833333333, 18.23305555555646.070833°N 18.233056°E
Pécs (Baranya vármegye) Pécs Pécs Pozíció Baranya vármegye térképén
Pécs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécs témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pécs (németül: Fünfkirchen, horvátul: Pečuh, szerbül: Печуј/Pečuj, a középkorban latinul: Quinque Ecclesiae, az ókorban latinul: Sopianae) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után. A Dunántúlon pedig a legnagyobb település. Baranya vármegye és a Pécsi járás székhelye, a Dél-Dunántúl központja.

A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építményegyüttest az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára.

A püspökséget 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította a városban. (Ma is itt működik az ország legnagyobb létszámú egyeteme, közel 34 ezer hallgatóval.) A középkori Pécset az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává tette Janus Pannonius püspök, a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője.

A 150 éves török hódoltság után – e korszakból olyan gazdag építészeti emlékeinek maradtak fent, mint a Gázi Kászim pasa dzsámija a város főterén –, 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el. Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult, a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak.

Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során. Magyarok, horvátok és svábok ma is békében élnek egymással gazdag kulturális polaritásban, így nem meglepő, hogy a város 2010-ben Essennel és Isztambullal együtt Európa egyik kulturális fővárosa lett. A 2005-ben elfogadott és győztesnek hirdetett pályázat döntő részét a civilek írták, így a Pécs2010 Kulturális Főváros projekt valóban Pécs programja volt. A program 4 kulturális beruházásra épült: Pécsi konferencia- és koncertközpont, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Múzeumok utcája és a Zsolnay Kulturális Negyed. Ezeket még kiegészítették közterek és parkok újjáélesztése, amelyek mind az Európai Unió társfinanszírozásában valósultak meg. A megtisztelő cím hatalmas fejlesztéseket indított el a városban. Új, modern szállodák, bevásárlóközpont és irodaházak épültek.

Pécs 1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért-díját a kisebbségi kultúrák ápolása, valamint a délszláv háború menekültjei iránt tanúsított befogadó, toleráns hozzáállása miatt. A város 2007-ben harmadik, 2008-ban pedig második lett az „Élhető Települések” (The LivCom Awards) nemzetközi versenyének 75 ezer és 200 ezer lélekszám közötti települések kategóriájában.

Nevének eredete

Pécs ókori neve Sopianæ. E latin képzésmódú név vitatott eredetű alapszava (kelta sop: „mocsár”) minden bizonnyal kapcsolatban van azzal, hogy a Pécs helyén álló római kori város déli oldala akkor lenyúlt a vízjárta, mocsaras rétig. Ez a korábbi feltételezés akkor igazolódott, amikor 1980 táján építkezések során a régészek feltárták Sopianae déli városrészének romjait.

A magyar Pécs név először egy 1235-ből való oklevélben szerepel ebben formában: Pechuth (azaz „pécsi út”), majd 1290 körül önálló névként: Ponch villicus de Peech (Pécs olvasattal). A Pécs név eredete bizonytalan. Többek érvelése szerint a Pécs szó etimológiailag azonos a Bécs, illetve a Bény szavakkal és körülbástyázott erődítményt jelent. A peć közszó, meg a belőle alakult helynév is a „kemence, kályha, magányos szikla” jelentést őrzi (lásd még: Pest nevének eredetét). Némelyek török vonatkozásokra gondolnak, ebben az esetben a beş szó merül fel, amely törökül ötöt jelent. Ha a beş szót vesszük alapul, akkor feltehetőleg már a honfoglalást megelőző időkben ott élt avar esetlegesen volgai bolgár népeken keresztül kerülhetett a magyarba, akik szintén türk nyelveket beszéltek. Más vélemények szerint egy „öt” jelentésű indoeurópai számnévre mehet vissza, de nyelvi hovatartozása közelebbről nem határozható meg. Van egy város Koszovóban, aminek szerb neve szintén Peć.

A város középkori latin neve Quinque Ecclesiae (azaz „öt templom”) volt. Ennek korábbi előzménye a Quinque Basilicae („öt bazilika”) változat volt, amely már egy 871-es frank dokumentumban szerepel. Az elnevezés a város öt ókeresztény kápolnájának romjaira utalt.

A német Fünfkirchen és a szlovák Päťkostolie (mindkettő jelentése „öt templom”) a latin mintát követi.

Horvátul a város hivatalos neve Pečuh. Több faluban más alakokban használták Pečuj (nagyhajmási), Pečuv (hercegszántói), Peču (kökényi), Petocrikva (szentpéterfai) A város neve németül: Fünfkirchen, szerbül: Печуј/Pečuj.

Földrajza

Pécs Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik. Magyarország legdélebbi megyéje, Baranya vármegye központjában található, északról a Mecsek magasodik a város fölé, déli irányban a Baranyai-dombsághoz tartozó Pécsi-síkság terül el. Jelentős ásványkincs lelőhely. Pécs szénbányászati múltja jelentős. A mecseki karsztvíz méltán híres a benne egyensúlyban lévő ásványanyag tartalma miatt.

Fekvése

Pécs városa az ország délnyugati szélén, a horvát határ közelében található, a Dunától 45–50 km-re nyugatra. Viszonylag közel fekszik a városhoz Magyarország, Horvátország és Szerbia hármashatára. Budapesttől 200 km-re délre található, a legközelebbi nagyobb város a 66 km-re található Kaposvár, míg a legközelebbi másik megyeszékhely a 60 km-re fekvő Szekszárd. A legközelebbi nem Baranya vármegyében található település a Bács-Kiskun vármegye délnyugati részén található Dávod. Déli fele sík, míg az északi része a Mecsek hegység déli lankáira kúszik fel, és völgyeibe nyúlik be. Pécs földrajzi helyzete klimatikus szempontból kiemelkedően kedvező a még ma is jelentősen erdősült terület határán. A fülledt nyári napokon esténként a Mecsekről meginduló légáramlás hűti és tisztítja a város levegőjét.

A város délről nyitott, északról védi a Mecsek vonulata, amely dél felől, a Pécsi-síkság átlag 120-130 méter közötti magasságából hirtelen emelkedik 400-600 méter magasságig. A Nyugati-Mecsekben található Jakab-hegy 593 m magas, közvetlen Pécs felett a Közép-Mecsekben a Tubes 612 m, a Misina 534 m. A településrészek átlagosan 200–250 m magasságig kúsznak fel a hegy lejtőire, vonatkozik ez Pécsbányára, Mecsekszabolcsra, Vasasra és Somogyra is. A szőlőterület egy viszonylag keskeny sávra húzódott vissza. Az erdősült részek általában 300 méterről indulnak. A Mecseket több völgy tagolja, amelyeknek nagy szerepe van a meleg klímájú vízfelületek nélküli város légkörének javításában. A Mecsekről leérkező vizeket az ÉK-DNY irányban futó Pécsi-víz gyűjti össze és vezeti a Fekete-vízbe, az pedig a Drávába torkollik.

Éghajlata

Pécs a 46. földrajzi szélességi és a18. hosszúság fokon helyezkedik el, a tengerszint feletti átlagosan 201 méteres magasságban. A várost három éghajlati hatás éri: kontinentális, mediterrán, és óceáni. Nyugat felől az óceáni, északkelet felől a száraz kontinentális, és dél felől a mediterrán éghajlat fejti ki hatását, ennek köszönhetően Pécs három éghajlattípus ütközőzónájában található. Az átlagos évi középhőmérséklet 8,9 celsius fok, az átlagos évi csapadékmennyiség 624mm, az éves napsütéses órák száma 2081.

Pécs éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,75,510,916,021,324,326,726,621,815,88,33,915,4
Átlaghőmérséklet (°C)−0,31,76,110,715,818,820,716,511,14,81,18,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−2,9−1,51,96,011,013,715,015,211,76,91,9−1,36,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)342932516284626155495847624
Havi napsütéses órák száma6810515118324525928926920315985652081
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)


Története

A Mecsek barlangjaiban már 60-80 ezer évvel ezelőtt is éltek emberek, a Makár-hegy körülbelül hatezer éves neolitikus településnek adott otthont, a Jakab-hegyen pedig kelta sáncrendszer állt. A rómaiak előtt (a keltákon kívül) illírek is laktak a környéken. Sopianae városát a rómaiak alapították a Kr. u. első század második felében, amikor a Dunántúl a Római Birodalom Pannonia provinciája volt. Városi rangot Hadrianus császár uralkodása idején (117138) kapott, majd a 3. században Diocletianus ideje alatt, Sopianae lett Valeria tartomány fővárosa. A római vízvezeték egyes részei a mai napig láthatóak.

A 4. század első felében terjedt el a kereszténység. Az első keresztény temetők a városban ebben a korban keletkeztek, azon a helyen, ahol ma a székesegyház áll. A század végére a barbár betörések és a hunok hódításai következtében a rómaiak hatalma gyengült a térségben. Mikor Nagy Károly csapatai megérkeztek, a várost már avarok és szlávok lakták. Nagy Károly rövid időre a Frank Birodalomhoz csatolta a területet. Egyházi szempontból a salzburgi püspökséghez tartozott.

A székesegyház – légi felvétel (Pécs)

A kora középkorban egy salzburgi dokumentum említi először a várost Quinque Basilicae („öt székesegyház”) néven, 871-ben. A honfoglalás után nem Pécs, hanem a közeli Baranyavár lett az újonnan megalapított Baranya vármegye központja, Pécs azonban fontos egyházi központ, püspöki székhely maradt. Latin nyelvű dokumentumok Quinque Ecclesiae („öt templom”) néven említik. I. István király 1009-ben megalapította a pécsi püspökséget, amelynek Orseolo Péter magyar király építtetett székesegyházat. 1065-ben a székesegyház leégett és csak ezután épült a ma is létező székesegyház.

A várost 1235-ben említik először Pécs néven; egy feljegyzésben fordul elő a Pechyut (pécsi út) név. A városban több szerzetesrend is megtelepedett, elsőként a bencések 1076-ban. 1181-ben már kórház állt a városban. Az első dominikánus kolostor 1238-ban épült Pécsett. Nagy Lajos 1367-ben egyetemet alapított Pécsett, alkancellárja, Vilmos pécsi püspök tanácsára. Ez volt Magyarország első egyeteme. Szívesen tartózkodott a városban Mátyás király, s fia, Corvin János herceg is. 1459-ben Janus Pannonius humanista költő lett Pécs püspöke; ő tovább erősítette a város kulturális jellegét. 1476-ban itt ülésezett az országgyűlés, majd 1485-ben II. Ulászló magyar király és a török porta 3 évi fegyverszünetet kötött a városban. A mohácsi csata után (1526) Nagy Szulejmán seregei kifosztották Pécset, lemészárolták a lakosságot, és felégették a várost. 1543 júniusában Pécs önként megnyitotta a kapuit az oszmán sereg előtt. Az oszmánok megerősítették és igazi keleti várossá formálták Pécset. A templomokat mecsetté alakították, török fürdők, türbék épültek, Korán-iskolákat alapítottak (medresze) és a Tettyén szufi kolostort is építettek (tekke). Pecsuj (Pécs) jelentős balkáni kereskedővárossá alakult, aminek szépségét a híres török utazó, Evlija Cselebi Isztambulhoz hasonlítja.

Jakováli Hasszán dzsámija a Kórház téren

1664-ben Zrínyi Miklós csapatai a Mecsekről mozsárágyúkkal lőtték szét a várost, majd kifosztották és felégették; a pécsi várat viszont nem sikerült bevenniük. Ekkor azonban elpusztult a középkori Pécs (lásd bővebben: Pécs ostroma 1664-ben). Buda felszabadítása után (1686) a keresztény felszabadító sereg szintén hatalmas rombolás árán tudta visszaszerezni a várat október 22-én. A városban uralkodó haditörvényszék Karl von Thüngen parancsnok irányítása alatt először el akarta pusztítani Pécset, de később úgy döntöttek, hogy megtartják a még mindig török kézen lévő Szigetvár ellensúlyozása végett. A 2011-es kutatások szerint a török korban Pécs lakosságának 2/5-e volt magyar és a lakosság több mint fele volt délszláv. A város vezetői muzulmán délszlávok voltak.

1688-ban a dél-német tartományokból telepesek érkeztek a városba az elmenekült és legyilkolt lakosság pótlására. Az elkövetkezendő időkben Pécs népességének körülbelül egynegyede volt magyar, a többiek németek, illetve délszlávok voltak. A fallal körülvett belvárosba jellemzően német lakosság költözött, a délszlávok a falon kívüli külvárosokban telepedtek le, míg a magyar kisebbség nagyrészt a város környéki szőlőhegyeken lakott. Pécs nem támogatta a Rákóczi-szabadságharcot, ezért II. Rákóczi Ferenc seregei 1704-ben kifosztották a várost. A 18. században fejlődésnek indult az ipar, céhek alakultak és fellendült a kereskedelem.

A Barbakán

A város szeretett volna megszabadulni hűbérurától, a pécsi püspöktől és szabad királyi várossá válni. Klimó György püspök ebbe bele is egyezett volna, azonban Róma megtiltotta neki. Végül Mária Terézia idején 1780-ban, miután a püspök meghalt, a várost szabad királyi város rangra emelte, még mielőtt az új püspököt kinevezték volna. A 19. század eleje a polgárság meggazdagodásának korszaka volt. 1839-ben felépült a város első kőszínháza és a manufaktúrák némelyike országszerte ismert volt. A legfontosabb vállalkozók a Hamerli-, a Höfler-, az Erreth-, az Angster-, és a Zsolnay családok voltak. A várost I. Ferenc József két alkalommal is meglátogatta. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Pécset rövid ideig horvát sereg tartotta megszállva, majd 1849 januárjában Habsburg-csapatok élén Jellasics császári vezér vonult be a városba. A kiegyezés (1867) és az alkotmány helyreállítása után Pécs gyorsan fejlődött, mint az ország legtöbb városa. 1868-tól vasút kötötte össze Barccsal, 1882-tól Budapesttel is.

Az első világháború végén Baranya déli részét szerb-antant csapatok foglalták el, akik megszállva tartották a várost 1921-ig; ez idő alatt a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része. A szerb megszállás és rablás visszavetette a pécsi ipar és kereskedelem fejlődését. A második világháború alatt Pécs csak kisebb károkat szenvedett, annak ellenére, hogy 20-25 kilométerre délre, Villány környékén nagy tankcsata zajlott. Ez annak köszönhető, hogy a város nyugalmazott katonai parancsnoka, Péchy Kálmán, rábeszélte az akkori német vezetést a város katonai kiürítésére. Így a várost csupán egy kisebb bombatámadás érte a vasútállomás környékén. Az 1940-es évek vége felé az addigi magántulajdonosokat megfosztották vagyonuktól, az ipari üzemek pedig állami tulajdonba kerültek.

A háború után addig soha nem látott mértéket öltött Pécs fejlődése. A város Magyarország egyik ipari központjává nőtte ki magát. Óriásit fejlődött a bányaipar – feketeszén, majd uránérc. A város lakossága emiatt jelentősen megnőtt. Az 1980-as években már 180 000 lakója volt. Sikeres volt az építőipar. Tevékenysége révén két új városrész született meg (Kertváros és Uránváros), valamint kiépült a távfűtés rendszere is. Fejlődött a Mecseki Parkerdő, ahol társadalmi munkában felépült a vidámpark, az állatkert, és a mostani Mecseki kisvasút elődje az Úttörővasút. Számos új kirándulóhely, üdülőfalu épült ki a város környékén. A Misinatetőn a korábbi televíziós torony és kilátó helyére új tornyot építettek, ami azóta Pécs egyik jelképévé vált.

A Magyar Néphadsereg átalakítása Pécs városát is érintette. A kertvárosi Bajcsy-Zsilinszky Endre Laktanyában állomásozó 22. Gépesített Lövészezred felszámolásra került 1987-ben, majd 4 évvel később maga a laktanya is bezárt.

A 2010-ben épült Kodály Központ

A rendszerváltás utáni idők Pécset érzékenyen érintették, az ipari üzemeket a gazdaságtalanságra hivatkozva szinte kivétel nélkül bezárták, az új ipartelepítések jelentéktelen szinten maradtak a korábbiakhoz képest, a munkanélküliség hatalmasra nőtt. Az 1990-es években a délszláv háború közelsége a turizmust is jelentősen visszavetette. Az utolsó időkben már csak jelentéktelen szinten működő szénbányászat 2004 májusában szűnt meg. A 2000-es években megváltozott a város gazdasági szerkezete – egyre inkább a tudás-, az egészségügyi és a kulturális ipar lépett előtérbe. Magyarországon Pécs viselte 2010-ben Európa kulturális fővárosa (EKF) címet, amelynek keretében nagy beruházások történtek a városban, amelyek közül a legkiemelkedőbbek a Kodály Központ, a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, a Múzeumok utcája és a Zsolnay Kulturális Negyed voltak. A Pécsi ókeresztény sírkamrákat az UNESCO a világörökség részeként jegyezte be és elkészült az M6-os és az M60-as autópálya, amelyek Pécset Budapesttel kötik össze.

Címere

A címeren három hegycsúcs található, a fallal körülvett város, nyitott kapukkal, egy híd, egy csillag, a hold, és „I II. M T” kezdőbetűk

Az 1780. évben Mária Terézia által adományozott, szabad királyi városi státuszt biztosító szabadalomlevél közepén lévő címer, két változatban – címerpajzs és a nagycímer – használható.

A címerpajzs: „…a pajzs kék színű, melynek zöld alsó részéből három hegycsúcs emelkedik ki. Ezek egymástól elkülönülnek. A középső, mely a város felé fekszik, a Mecseknek nevezett hegyet ábrázolja és egyszerű arany koronával van ékesítve. Ennek tövénél a nevére való utalással látható ugyanaz a szabad és királyi város, melyet fal vesz körül, négy sarkánál ugyanannyi tárt kapu, csúcsos tornyocskákkal, piros tetőzettel. Feltűnő az ötödik, a középen lévő székesegyház tornyának arannyal és szabályos rendben elhelyezett ablakainak rajzával díszített építménye. Jobb oldalról az Aranyhegy nevezetű, bal oldalról a másik hegy, a Tettye látszik, melynek tövéből ugyanazon nevű folyócska csörgedezik, zöld réten át.

A bal oldali csúcsos tornyocska vidékéről aranyozott szalag vezet, mely hidat jelez. A felső részen egyik oldalról arany színű hatágú csillag, a másik oldalon ezüst színű felkelő hold tündököl. A pajzs homlokrészén felül van elhelyezve, nemesebb színnel festve, a mi különleges kegyelmünkből a legfenségesebb császárnak, a mi legdrágább fiunknak és a mi saját kezdőbetűink I(osephus) II. M(aria) T(heresia) olvashatók.”

A nagycímer a címerpajzson kívül az alábbiakat is tartalmazza: „Az egész pajzsot egyszerű arany korona fedi, kétoldalt oszlopok szerepét betöltő alakok állnak egymással szemben. Két nőalak tartja a pajzsot. Innét (jobbról) a hűség, arany mellvértben, kék tógában, hátul lebegő, skarlátszerű uszályban öltözötten. Lábainál homályos foltokkal tarkázott fehér kutya hever, melynek nyakát piros örv veszi körül. Amonnét (balról) az ipar, hosszú fehér ruhába öltözötten, mely felett a másik, a rövidebb mínium színű. Zöldes uszály a bal vállán átvetve. Baljában ásót tart, lábainál aranyozott méhkas helyezkedik el, felül négy méhecske röpköd. További négy méhecske a méhkas előtt látható. Két oldalról egymással szemben az alakok a pajzsot tartják.” A teljes hivatalos városcímernek karimája is van, amelyen a következő felirat olvasható: „S.IGILLUM LIBERAE REGIAEQUE CIVITATIS QUINQUE ECCLESIENSIS”.

A címert 1780 és 1950 között, valamint 1989 óta használják, 1974 és 1989 között – a szocialista gyakorlatnak megfelelően – antiheraldikus címert használtak.

Politikai élete

A 2019-es önkormányzati választás eredménye

Jelölt neve Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Péterffy Attila Mindenki Pécsért Egyesület 27 622 53,15%
Vári Attila Fidesz-KDNP 21 319 41,02%
Dr. Kóbor József LMP 1955 3,76%
Komáromi István Független 539 1,04%
Pap András Független 539 1,04%
Összesen 51 974 100%
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  Mindenki Pécsért Egyesület 17 P                                    
  FideszKDNP 7                                      
  LMP 1                                      


Országgyűlési képviselői

A pécsi városháza épülete a Széchenyi téren

A régi választójogi törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt a város három választókerülethez tartozott.

Név Párt Terminus Választókerület
dr. Andrásfalvy Bertalan MDF 1990–1994 Régi Baranya megyei 1. sz. választókerület
Lusztig Péter MSZP 1994–1998
dr. Mikes Éva Fidesz 1998–2002
dr. Kékes Ferenc MSZP 2002–2006
Bókay Endre MSZP 2006–2010
dr. Hoppál Péter Fidesz 2010–2014
Pap András MDF 1990–1994 Régi Baranya megyei 2. sz. választókerület
dr. Szili Katalin MSZP 1994–2010
Nagy Csaba Fidesz 2010–2014
Bretter Zoltán SZDSZ 1990–1994 Régi Baranya megyei 3. sz. választókerület
dr. Toller László MSZP 1994–2009
Kővári János Fidesz 2010–2014

Jelenleg a 2011. évi CCIII. törvény értelmében Pécs két országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik, a Baranya vármegyei 1. sz. és a Baranya vármegyei 2. sz.-hoz

Név Párt Terminus Választókerület
Csizi Péter Fidesz 2014–2018 Baranya vármegyei (2022-ig: megyei) 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület
dr. Mellár Tamás Párbeszéd 2018–
dr. Hoppál Péter Fidesz 2014– Baranya vármegyei (2022-ig: megyei) 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület

További pécsi kötődésű országgyűlési képviselők a 2018–2022-es parlamenti ciklusban:

Polgármesterei (1990 óta)

Pécsett 2009. május 10-én azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert az előző polgármester 2009. január 27-én elhunyt.

Nemzetiségi önkormányzatok

Pécsett a 2006-os választáson a Magyarországon elismert 13 nemzeti és etnikai kisebbség közül kilenc választott saját kisebbségi önkormányzatot. (Az alábbi táblázat utoljára 2009-ben frissült, így elavult lehet!)

Pécsi kisebbségi önkormányzatok és elnökeik
Pécsi Bolgár Kisebbségi Önkormányzat Bonev Jordan
Pécsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat dr. Kosztics István
Pécsi Görög Kisebbségi Önkormányzat Georgiou Grigorisz
Pécsi Horvát Kisebbségi Önkormányzat dr. Gyurok János
Pécsi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat Zemplényi Mária Jolanta
Pécsi Német Kisebbségi Önkormányzat dr. Frank Gábor
Pécsi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat Csehily József Joszifovics
Pécsi Szerb Kisebbségi Önkormányzat Gorjánác Radován
Pécsi Ukrán Kisebbségi Önkormányzat dr. Petrov Anatolij

Városrészek

Pécs városrészeit öt nagy csoportra osztják. Belső városrészek (36 184), Mecsekoldal városrészei (31 421), Nyugati kereskedelmi övezet, Meszes és Uránváros részei (27 894), Pécs dél városrészei (59 662) és a csatolt falvak (6070). A sárga vonalak a főútvonalakat jelölik.

Pécs térképe

Belváros Budai városrész Diós Havihegy Ispitaalja Piricsizma Siklósi városrész Szigeti külváros Tettye Bálics Csoronika Deindol Donátus Gyükés Makár Mecsekoldal Patacs Pécsbánya Rácváros Rigóder Rókusdomb Szentkút Szentmiklós Szkókó Ürög Zsebedomb Fogadó Kovácstelep Meszes Mecsekszabolcs Uránváros Árpádváros Balokány Basamalom Bolgárkert Északmegyer Füzes Gyárváros Kertváros Málom Megyer Nagyárpád Postavölgy Tüskésrét Újhegy Hird Somogy Vasas 6-os főút Szentlőrinc felé 6-os főút Budapest irányába 66-os főút Kaposvár felé 57-es főút Mohács felé 58-as főút Siklós, Harkány és a horvát határ felé

Népesség

Pécs lakónépessége 2011. január 1-jén 156.049 fő volt, ami Baranya megye össznépességének 40,4%-át tette ki. Pécs a Dunántúl legnagyobb lakónépességű települése, országos viszonylatban pedig az 5. (csak Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc előzik meg). A város Baranya vármegye legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 958,7 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen: A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 20%, a 60 éven felülieké 24% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1181 nő jut. 2019-ben a férfiaknál 73,02, a nőknél 79,53 év volt a születéskor várható átlagos élettartam, mely kedvezőbb az országos átlagnál. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 10%-a, mintegy 15 870 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük német, cigány és horvát nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

A 20. század felétől Pécs lakossága viharos gyorsasággal növekedett, egészen 1990-ig. Népességnövekedése – a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan – az 1960-as években felgyorsult a szocializmus évei alatt. A legtöbben 1990-ben éltek a városban, 170.039-en, azóta egészen napjainkig csökken a város népessége, ma már kevesebben laknak Pécsett, mint 1970-ben.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló pécsiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a református és az evangélikus.

Etnikai összetétel

Jelentős nemzetiségi csoportok
Nemzetiség Népesség (2011)
Német Német 6 565
Romani Cigány 3 145
Horvát Horvát 1 922
Szerb Szerb 306
Román Román 258
A Horvát Ház a Jókai téren

Pécs városa két, Magyarországon hivatalosan elismert nemzeti kisebbségnek is az egyik legjelentősebb központja: a németeknek és a horvátoknak. Érdekes megjegyezni, hogy amíg Pécs városának lakossága egész Magyarországhoz hasonlóan csökken, addig a kisebbségek száma kis mértékben növekedett az utóbbi néhány évtized alatt, azonban a cigányokat kivéve csak statisztikailag. A németek száma 1980-ban 996 volt, 1990-re 1704-re növekedett. A horvátok száma is kismértékben gyarapodott: 1980-ban 629-en, 1990-ben 637-en, 2001-ben 820-an vallották magukat horvát nemzetiségűnek a városban. A statisztikai adatokban a nemzetiségek számának növekedése főleg a megváltozott társadalmi légkörnek és az új népszámlálási kérdőívnek köszönhető. Pécsett horvát tannyelvű iskola is működik az első elemitől a gimnáziumig bezárólag. A Baranya és Tanac táncegyüttesek többek között horvát népi énekeket és táncokat adnak elő, és az utánpótlás is folyamatosnak mondható már évtizedek óta. Az August Šenoa Club szintén segíti a horvát nyelv megőrzését a városban. Pécsett horvát nyelvű színház, rádióadások, és katolikus istentiszteletek is hallgathatóak minden vasárnap.

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 162 498 fő volt, ebből a válaszadók 160 217 fő volt, 150 417 fő magyarnak, míg 1869 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 5061 fő német, 1702 fő horvát és 292 fő szerb etnikumnak vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 156 049 fő volt, ebből a válaszadók 146 990 fő volt, 131 120 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak. Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül a jelentősen a németek (6565 fő) száma nőtt Pécsett. A cigány (3145 fő) nemzetiségűek száma szinte megkétszereződött. Horvátnak (1922 fő), szerbnek (306 fő) és románnak (258 fő) vallók száma kismértékben nőtt, az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül, Pécsett él a legtöbb magát németnek, horvátnak, szerbnek és románnak valló nemzetiségi.

Vallási összetétel

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Pécsett a lakosság kevesebb mint a fele (49%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (39,7%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 61 906 fő, míg a görögkatolikusok 528 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (8 142 fő) és evangélikusok (2 094 fő). Az ortodox vallás inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (160 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 95 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során minden egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (29,8%), tíz év alatt a triplájára nőtt a számuk. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 21,2%-a vallotta magát.

Gazdaság

Pécs leghíresebb terméke a Zsolnay-porcelán, melynek legkülönlegesebb változata az eozin máz használatának köszönheti jellegzetes fémes színét és csillogását. A századfordulón a kerámiaedények mellett leghíresebb gyártmánya az épületkerámia volt, amelyet a bécsi és pesti szecesszió előszeretettel alkalmazott. Zsolnay épületkerámiák sokfelé megtalálhatók máig a volt Osztrák-Magyar birodalom területén, díszítik a jelentős középületeket Lembergtől (Lviv) Triesztig, Bécstől Pestig. Pécsett a legszebb Zsolnay kerámiával díszített épület a Postapalota, a Dozsó, és a Zsolnay-mauzóleum. A Pécsi Sörfőzde a leghíresebb négy magyar sörgyár egyike, 1848-ban alapították Pannónia Sörgyár néven. Szokás Pécset a hazai bőripar fővárosaként is említeni. A közelmúltig a város mellett szén- és uránércbányászat is volt.

Pécs város legnagyobb foglalkoztatói között van a Pécsi Tudományegyetem, a Hauni Hungária Gépgyártó Kft., illetve a British American Tobacco is. Az utóbbi pár évben újra felélénkült a befektetői aktivitás, melyet a repülőgépgyártó Magnus Aircraft és a japán autóipari Seiren jelentős beruházásai is fémjeleznek.

Pécsett mindenhol jelen vannak a Zsolnay család hagyatékai Zsolnay-kút a Széchenyi téren (Zsolnay Vilmos alkotása 1900 körül) A Pécsi Sörfőzde az 1860-as években Fontosabb események:

Közlekedés

Csomópont az M6-os autópályán

Közúthálózat

Pécs a Dél-dunántúli régió, és Baranya vármegye központjaként az országos, és megyei jelentőségű utak gyűjtőpontja. A város a fővárosból az M6-os, illetve az M60-as autópályán közelíthető meg. A Pécsen áthaladó 6-os főút a város fő kelet–nyugati közúti tengelye, mely nyugati irányban Barcsnál lépi át a magyar–horvát határt, szintén Budapestről indul, és útja során Pécsig olyan jelentős városokat is érint, mint Dunaújváros vagy Paks. A várost további három, másodrendű országos főútvonal érinti:

Bár az elmúlt évtizedben az átmenő főutak városon belüli összekapcsolása, a belváros tehermentesítése érdekében több közúti beruházás megépült, a kelet–nyugati irányban azonban ezen nyomvonalak a hosszuk miatt csak részben képesek tehermentesíteni megfelelően a belvárost az átmenő forgalom alól.

Alsóbbrendű közutak (mellékutak)

A város közigazgatási területén a fentieken túl jó néhány útszakasz minősül négy vagy öt számjegyű országos közútnak, ezek az alábbiak:

Vasúthálózat

A pécsi Főpályaudvar

A város a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal egyvágányú, villamosított vasútvonal végpontja. A vasúti fővonalon a fővárossal való kapcsolatot InterCity szerelvények biztosítják. A szomszédos megyeszékhelyek közül Kaposvárra napi 2-3 közvetlen szerelvény közlekedik, a két város közti vasúti összeköttetést dombóvári átszállással ütemes menetrend biztosítja. Pécsről közvetlenül el lehet vonattal jutni Villányba, Barcsra, Szombathelyre, Nagykanizsára, Győrbe (napi 1-2 vonat). A pusztuló Pécs-Pécsvárad vonalszakaszon 2009-től szünetel a személyforgalom. A jövője jelenleg is tárgyalások témája. A harkányi vonal 1976-ban szűnt meg.

A város kerámiákkal dúsan díszített vasúti főpályaudvara 1898-ban épült, a híres Pfaff Ferenc építész tervei alapján. A sárga téglaépület rózsaszín árnyalatú kerámia díszítőelemei az épület egészén végigvonulnak. A legdúsabb díszítés a középső homlokzatrészen koncentrálódik, itt látható a James Wattot és George Stephensont ábrázoló kör alakú pirogránit domborművek, melyek Klein Ármin tervei alapján a Zsolnay gyárban készültek. A vasútállomás mögött helyi buszvégállomás található, ám a távolsági buszpályaudvar nem itt van, hanem a 2008 januárjában műemlékké nyilvánított épülettől kb. 1000 méter távolságban. 2015 októberétől immáron a felújított, de eredeti formájában pompázó vasútállomás fogadja a Pécsre érkező utazókat.

Helyi tömegközlekedés

Volvo autóbusz a belvárosban

Pécsett az autóbuszparkot régebbi Mercedes-Benz, valamint modernebb Credo és Volvo típusú flotta alkotja, melyet 2020-tól 10 darab BYD, 2023-tól pedig további 8 Mercedes-Benz elektromos busz egészít ki, ezzel Magyarország legnagyobb elektromos buszparkját üzemeltetve. A városnak jelenleg az autóbusz az egyetlen tömegközlekedési eszköze, mivel az 1913-tól beindult villamosforgalmat 1960-ban közlekedéspolitikai okok miatt beszüntették, a síneket mindenfelé felszedték. Egy-két rövid sínpár jelzi az egykori villamos nyomát, amelyet utólag tettek vissza a város több pontján is emlékként.

2012 októberében a város új tömegközlekedési cége, a Tüke Busz Zrt. a Pécs és Térsége Közösségi Közlekedéséért Egyesülettel karöltve egy hosszú autóbuszvonalakból álló, a kényszerű átszállások számát mintegy harmadával csökkentő hálózat bevezetését helyezte előtérbe, melyet 2014 februárjában az utazóközönség használatára bocsátottak. A peremterületek lakossága átszállás nélkül juthat el a belvárosba, így a város centrális jellegét erősítve 1 átszállással el lehet jutni Pécs egyik végéből a másikba. Az intézkedés jelentős nemzetgazdasági és helyi szinten is érvényesülő megtakarítást ért el, továbbá hozzájárult az utazók számának növekedéséhez is.

Távolsági autóbuszok

A városból sok más városba indul naponta rendszeres távolsági buszjárat, például Szekszárdon és Székesfehérváron át Győrbe, Tatabányára, illetve Baja, Budapest, Kaposvár, Kecskemét és Szeged irányába. Helyközi autóbuszjáratok közlekednek a szomszédos falvakba, és olyan baranyai városokba, mint Mohács, Komló, Szigetvár, és Siklós. A Volánbusz Zrt. által üzemeltetett helyközi és távolsági autóbusz-pályaudvar a Siklósi városrészben található.

Repülőtér

Pécs–Pogány repülőtér

Pécs nemzetközi, regionális szerepet betöltő reptere Pogány település közigazgatási területén helyezkedik el. Üzemeltetését a község a megyeszékhellyel együtt végzi, forgalmát elsősorban chartergépek adják. A reptér ma üzletemberek kisgépeit fogadja, illetve a nyári turisztikai szezonban néhány utazási iroda közösen a reptérről indít gépeket több célpontra is. 2008. január és november között a kimutatások szerint a belföldi forgalomban 2061 induló és 2057 érkező utast regisztráltak, míg a külföldi ágazat 1783 induló és 1731 érkező személyt tett ki.

Kultúra

Pécs Magyarország egyik legrégibb, műemlékekben is gazdag települése, a dél-dunántúli régió közigazgatási és szellemi központja. A város kulturális élete mind a zene- mind a képzőművészet területén országos szempontból is kiemelkedő. Gyűjteményei – Modern Magyar Képtár, Csontváry Múzeum, Martyn Ferenc Múzeum, Victor Vasarely Múzeum, Amerigo Tot Múzeum, Schaár Erzsébet: „Utca” –, városi és magángalériái a 20. századi magyar művészet egyedülállóan teljes bemutatását kínálják. A városban operatársulat és szimfonikus zenekar működik, hangversenyélete ugyancsak országosan is jelentős, amely szimfonikus zenekarának, a 2011-ben 200 éves fennállását ünneplő Pannon Filharmonikusoknak köszönhető. A város tradicionálisan pezsgő szellemi életét jellemzi, hogy otthont ad többek között a Pécsi Egyetemi Napok, a Pécsi Napok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) fesztiváljainak is. Itt működik az ország egyik legnagyobb hallgatói létszámú egyeteme, a Pécsi Tudományegyetem 20 000 hallgatóval.

2010-ben Isztambul és Essen városával egyetemben Pécs Európa egyik kulturális fővárosa volt. A cím elnyerésével számos beruházásra nyílt lehetőség Európai Unió támogatásával. A Pécs2010 Kulturális Főváros projekt négy kulturális beruházásra épült: Kodály Központ, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Múzeumok utcája és a Zsolnay Kulturális Negyed. Számos közteret és parkot újítottak fel.

Színházak

Oktatás

Az önkormányzati óvodák 10 intézményben 4585 férőhellyel működnek. A jegyzői adatszolgáltatás szerint 4408 gyermek van az önkormányzati óvodákba beíratva.(2008-as adat) 2008-ban Pécsett az általános iskolások száma 9342 volt, a középiskolásoké 10493. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének felmérése szerint az óvodások, általános iskolások és középiskolások száma összesen 24182 volt az elmúlt évben (ebbe bele tartoznak a többcélú intézmények is).

Nagy Lajos király alapított először egyetemet Pécsett 1367-ben, ez volt az ország első egyeteme. Nagyon keveset tudunk róla, azt sem tudjuk pontosan, mikor szűnt meg. Az intézmény 1982-ben vette fel a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) nevet majd Pécsi Tudományegyetemre (PTE) nevezték át. 2006 szeptemberében bevezették az Európai Unió által kezdeményezett modern oktatási struktúrát, a bolognai folyamat néven ismert felsőoktatási rendszert, mely lehetőséget ad a hallgatóknak, hogy részesei lehessenek egy dinamikusan fejlődő, átjárható európai felsőoktatási rendszernek. Ebben a rendszerben a hagyományos főiskolai és egyetemi képzések helyett a diákok előbb alapképzési (BA, BSc) végzettséget kapnak, majd mesterképzési diplomát (MA, MSc) szerezhetnek, s ha a tudomány érdekli őket, akár doktori képzésbe (PhD, DLA) is léphetnek.

Az egyetemen kívül még itt működik a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola is.

Pécsett található Magyarország első, kifejezetten romák számára létrehozott középfokú oktatási intézménye, a Gandhi Gimnázium.

Múzeumok

1904-ben nyílt meg Pécsett az első állandó múzeum, amely a polgárosodó közösség öntudatosodását jelentette. A Várostörténeti Múzeum 2004-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. A pécsi állandó, nagy múzeumok jelentős része a Janus Pannonius Múzeum (korábban Baranya Megyei Tanács Múzeumi Igazgatósága) igazgatása alá tartozik. Az évente 200 000 fős látogatóival az ország legfontosabb múzeumai közé tartozik. Pécsen is megrendezik minden évben (2009. óta évente kétszer) a Múzeumok Éjszakája programot. 2014-ben a leglátogatottabb tárlat a „Leonardo, a reneszánsz zseni" című kiállítás volt, amelyen az összlátogatószám egy éjszaka alatt több mint nyolcezer fő volt. A Gyugyi-gyűjtemény 2010-es megnyitása óta a baranyai megyeszékhely leglátogatottabb kiállításának számít (2014). Pécsi múzeumok, galériák és kiállítóterek ábécésorrendben:

Egyéb művelődési intézmények


Kulturális események

Gasztronómia

Szőlő és bor

Szőlő levelek a székesegyház kapuján A Pezsgőház épülete a Szent István téren

A mai Magyarország területén a pezsgőgyártást a Littke család indította el 1859-ben Pécsett. A Littke pezsgőgyár az 1900-as évek elejére érte el fénykorát. Napjainkban is palackos erjesztésű és érlelésű pezsgőket, valamint saját termelésű borokat készítenek. A Szent István téren található Pezsgőház alatt húzódó, Európában a legmélyebb, közel 2 km hosszúságú, ötszintes pincerendszer eredete egészen a 14. századig vezethető vissza. Szőlőfürtökkel díszített római oltár-kő, szőlőindákkal és fürtökkel ékesített bronzlemezes ékszerszekrény, a borok fogyasztására szolgáló kecses formájú üvegpoharak, valamint írásos dokumentumok egyértelműen bizonyítják, hogy Probus császár (276282) uralkodása idején már folyt a szőlőtermelés Pécsett. Bizonyítékok vannak a Frank Birodalom időszakából is a pécsi szőlőtermesztésre. Mivel a honfoglaló magyarok vándorlásaik során találkoztak már a szőlővel (a bor szavunk is ótörök eredetű), így nem csoda, hogy az itt talált szőlőt megbecsülték. A Szent István által 1015-ben Pécsváradon létesített bencés apátság alapítólevelében a király által adományozott 41 falu lakói között „110 vinoratis” szerepelt. A török hódoltság, a Rákóczi-szabadságharc alatti rácdúlás és a szabad királyi városi korszak előtti püspökséggel folytatott csatározások visszavetették a szőlőtermelést, s ezzel együtt a bortermelést is. Csak azután, hogy Pécs szabad királyi városi rangra emelkedett alakult ki, hogy családi és közösségi események kezdtek kötődni a szőlőkbe járáshoz, a szürethez, a pinceszerekhez. Ekkor alakult ki a „pécsi tüke” fogalma. A város legelismertebb személyei voltak, visszamenően igazolható városi polgári léttel és család tulajdonában lévő szőlővel. Az 1840-es években nagyjából 1460 hektáron termesztettek szőlőt, s évente 3600 hektoliter körüli bor került a pincékbe. A pécsi szőlőtermesztésre nagy csapást mért az itt is megjelenő filoxéra, mely 1887 tavaszán jelent meg először. Amerikai vadalanyokba oltott vesszőkkel történő újratelepítéssel sikerült megfékezni a hatalmas anyagi károkkal járó vészt. A 20. században az államosítás és privatizáció után talán nyugodtabb vizekre evez a borkultúra a térségben. A borhoz és a gasztronómiához egész sor esemény kapcsolódik Pécsett, mint például a világon egyedülálló Pécsi Bordalfesztivál, valamint országos és nemzetközi hírű borpincék nőtték ki magukat a térségben.

Turizmus

A pécsi székesegyház A pécsi zsinagóga főbejárata A 2010-ben felújított Kossuth tér Lakatok hemzsegnek a szerelmesek lakatjainál

Pécsett 2019-ben a hivatalosan regisztrált vendégéjszakák száma pedig 263.471 volt. Ausztria legjelentősebb tesztmagazinjának (Bus&Hotel) 2010. februári számában Pécs a világ 20 legjobb úti célja között volt. A New York Times 2013-ban olvasóinak Pécs városát is ajánlja egy 46 helyszínből álló listán (a 38. helyen). Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 201 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország 16. legnépszerűbb települése.

Pécs utcáin sétálva feltárul előttünk húsz évszázad történelme, egymásra rakódott-rétegződött hagyatéka: a római kori elődváros nyomai, a 4. századi ókeresztény nekropolisz, az első magyarországi egyetem, a fallal határolt középkori belváros, a török dzsámik és mecsetek, a német polgárházak, a Dóm épületegyüttese, a Zsolnay-negyed, a Káptalan utcai „múzeumnegyed”, a skandináv típusú lakótelep – Európa történelmének kulturális egyvelege. 2010-ben Pécs a németországi Essennel és a törökországi Isztambullal karöltve Európa egyik kulturális fővárosa.

Pécsett jelenleg több mint 250 műemlék található.

Pécsett egész évben kulturális programok sokasága várja a szórakozni vágyó embereket. Főleg nyáron érik egymást a fesztiválok. Pécsett virtuális sétát lehet tenni a város honlapján, valamint létezik a város nevezetességeiről hangos ismertető is.

A város körül számos szabadidős program közül lehet választani. A Mecsextrém park Pécstől 2 km-re a 66-os főút mellett helyezkedik el. A mecseki kisvasút a város állatkertje és a Dömörkapu között közlekedik 570 méter távon, mellyel az ország legrövidebb vonalú kisvasútja. Pécs egyik új turistacsalogatója a szerelmesek lakatjai, amelynél lakatok lógnak fürtökben vaskerítésekről. Kezdetben csupán egy kerítésre kulcsolták a szerelmesek lakatokat, ma már többet is létrehoztak.

Templomok, vallási épületek

Egyéb látnivalók

Sport

A Pécsett született Hosszú Katinka többszörös olimpiai bajnok Jakabos Zsuzsanna Európa-bajnok úszó, olimpikon

Pécs sporttörténete mintegy 150 évre nyúlik vissza. Nemzetközi méretekben alig mutatkoztak látványos eredmények Pécs sportéletében, de megvan minden, amit egy közösségnek az egészség, a mozgás és szépség, a becsületes versenyzés keretei között megadhatott. Bizonyára megvoltak ezek a keretek korábban is, hiszen vannak adataink arról, hogy pécsi ifjoncok célba lőttek íjaikkal, vagy, hogy labdáztak és korcsolyáztak a várkertben. De mint a szabadidőt kitöltő, csoportos programokra is alkalmas tevékenység, csak a 19. században jelent meg a sport a város életében.

Pécs első olimpiai aranyérmese Tass Olga tornász, edző, akinek férje Lemhényi Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó, a második Pécsett született olimpiai aranyérmes Hosszú Katinka, aki a 2016. évi nyári olimpiai játékokon három arany- és egy ezüstérmet szerzett. Hosszú Katinka olimpiákon és más világversenyeken elért eredményeivel kimagaslik a pécsi sportolók közül.

Az ismert pécsi sportklubok közé tartozik a Pécsi VSK férfi kosárlabda szakosztálya (PVSK-Panthers) és a PEAC-Pécs női kosárlabdacsapata. Korábban 11-szeres magyar bajnokként az 1990-es és a 2000-es évek legsikeresebb csapata volt a PVSK-ból kiváló Mizo Pécs 2010. A város legsikeresebb labdarúgó csapata a jelenleg másodosztályú Pécsi Mecsek FC (PMFC),. Férfi vízilabdában a PVSK-Füszért szerepel. A városban a férfi és a női kézilabda is másodosztályú szinten van képviselve. A város első univerzális szabadidőcentruma, egyben teniszközpontja, az 1995-ben létesült Hotel Makár Sport & Wellness (MTSC) A PVTC (Pécsi Városi Tenisz Club) uránvárosi központja, melyben tíz szabadtéri és négy fedett pályája épült, 2009 májusában került átadásra. Szintén 2009-ben adták át az ország első tollaslabda centrumját, a Multi Alarm SE Badminton Centrumot.

Gera Zoltán többszörös labdarúgó válogatott Dárdai Pál 68 alkalommal játszott a PMFC színeiben, jelenleg a német Bundesligában szereplő Hertha BSC vezetőedzője.

A pécsi csapatsportolók közül a legismertebbek a 93-szoros válogatott Gera Zoltán, a 63-szoros válogatott Dárdai Pál, Dibusz Dénes; edzőként ötszörös válogatott Garami József, illetve hétszeres válogatott Dárdai. A legismertebb pécsi kosárlabdázók a háromszoros bajnok, 67-szeres válogatott Horváth Judit, illetve a 223-szoros válogatott, négyszeres magyar bajnok Balogh Judit.

Knoch Viktor a 2006. évi téli olimpiai játékokon hatalmas meglepetésre a rövidpályás gyorskorcsolyázók 1500 méteres számában a döntőbe jutott és végül az 5. helyen végzett. Ezzel 26 év óta a legjobb magyar eredményt érte el a téli olimpiák történetében.

Csonka Zsófia sportlövő 2015-ben Európa-bajnoki címet ért el.

Úszásban igazi sikereket ért el Hosszú Katinka a 2009-es római világbajnokságon, ahol 400 m vegyesen 4:30,31 perces idővel világbajnokság- és Európa-csúcsot úszva aranyérmet nyert. Ezen felül 200 méteres vegyesúszó számban és 200 m pillangón bronzérmes helyezést ért el. 2010. március 15-én kimagaslóan eredményes sportpályafutása elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült.

A 2010-es úszó-Európa-bajnokságon Budapesten 400 méteres vegyesúszásban ezüstérmes, majd a rövidebb távon 200 méteren Európa-bajnok lett. A női 4×200-as gyorsváltó tagjaként is aranyérmet nyert, valamint 200 méteres pillangóúszásban is nyert, Jakabos Zsuzsanna előtt.

2009-ben a magyarországi szövetségek döntése szerint búvársportban Pusztai Máté (víz alatti hoki) első helyen, illetve gyorskorcsolyázásban Knoch Viktor (PKSE) a második helyen végzett.

A 2012. évi nyári olimpiai játékokon a magyar csapat egyik fogadalom tevője (Kásás Tamás mellett) Jakabos Zsuzsanna volt. Pécsiek az olimpián érmet nem szereztek, ám a kézilabdázó Putics Barna és az úszó Hosszú Katinka (400m vegyes úszásban) 4. helyen végzett. Pontot szerzett még 6. helyével női sportpisztolyban Csonka Zsófia is. Financsek Gábor a vegyes váltó tartaléktagja volt, Jakabos Zsuzsanna 200m pillangóban a 7. helyen végzett, Hosszú Katinka a 200m vegyes úszás döntőjében a 8. helyet szerezte meg.

Sors Tamás a 2008-as és a 2012-es paralimpiai játékokon egyaránt aranyérmet szerzett S9 kategóriában 100 méter pillangóúszásban (2008-ban a magyar csapat egyetlen aranyérmese lett). Ezen a számon 2010-ben világbajnok, 2009-ben rövidpályás világbajnok lett.

Média

A pécsi tévétorony lábánál

Televízió

Pécsett jelenleg két helyi sugárzású televíziós adó működik:

Rádió

A városban fogható országos rádióadók: Kossuth Rádió, Petőfi Rádió, Bartók Rádió, Nemzetiségi adások, Dankó Rádió, Retro Rádió

Helyi üzemeltetésű rádióadók:
  • Rádió 1 Pécs 90,6 MHz
  • Best FM – Pécs – FM 101,7 MHz
  • Karc FM Pécs 94.6 Mhz (2018-)
  • Periszkóp Rádió 97,1 MHz
  • Remete Rádió 87,8 MHz (2004-) (16:00-20:00)
  • Origó-ház Rádió 87,8 MHz (H-P 16:30-20:30 Sz-V 09:00-13:00)
Korábban működő (megszűnt) helyi rádióadók:
  • Pécsi rádió 90,0 Mhz
  • Expo Rádió 90,6 Mhz (2000 körül)
  • Mambó Rádió 90,6 Mhz
  • Szubjektív Rádió 91,75 MHz (1999 előtt)
  • Remény Rádió 94,6 MHz (2000–2006)
  • Rádió Aktív Pécs 94,6 Mhz (2006-2013) (12-16 óra)
  • Mária Rádió 94,6 Mhz (2008-2013)
  • Lánchíd Rádió Pécs 94,6 Mhz (2013-2018)
  • Fordan-Zengő Rádió 101,2 MHz (1996–2001)
  • Juventus Rádió 101,2 MHz (2001–2005)
  • Mediterrán Rádió 101,2 MHz (2005–2011)
  • Publikum Rádió 101,2 MHz (1995-)
  • Rádió 2000 102,2 MHz (2000 körül)
  • Dráva Rádió 104,4 MHz (1999 előtt)
  • Pécs FM – FM 101,7 MHz (2019-2021)

Híres emberek

Pécsett játszódó regények

A Kantate hőse, Regen Richard orgonaművész és komponista a kiegyezést követő időszakban, Németország déli részéből érkezik meg Pécsre. Beteg felesége még a vonaton meghal, így a művész támasz nélkül lát hozzá a püspök szolgálatában nagyralátó zenei terveinek megvalósításához. A pécsi dóm karnagyaként pezsgő és európai színvonalú zenei életet szeretne létrehozni. A megnyerő művészemberre felfigyel, és a kegyeivel halmozza el a városban élő nagyszámú és fölötte csinos gyengébb nem is. Minden sikere és korábbi tragédiái mellett is eltörpül azonban Regen beteljesíthetetlen vágya és új fájdalma, amelynek tárgya felesége első házasságából származó leánya, Jenny.

A kisregény a Kantate folytatása. Regen orgonista már öreg, tönkrement korhely. Életének mégis sok eseménye kapcsolódik a titokzatos Birukov hercegné tragikus életútjához, aki a Mohácsi-szigeten építi föl álmát, a Noé bárkája nevű csodakastélyt. A regény óriási szenvedélyekről, művészetről, szerelemről, szülői szeretetről szól. A hősök életmenetét egészen fantasztikus körülmények között követi. A cselekmény a romantikus fordulatok és megrendítő egybejátszások ellenére sem szerves, inkább az egyes figurák, helyzetek, hangulatok megragadása szerencsés. Nem mentes a közvetett társadalomkritikától sem, annak ellenére, hogy ez általában elnéző anekdotába hajlik.

Az 1850-es évek Fünfkirchenjében, amikor még német szóval tereferéltek a városka polgárai, valamely tekervényes utcában volt egy kis bolt. Oroszlay Miklós hangszer és nürnbergi áru kereskedése. Ebben az öreg, igénytelen boltban találkozunk először a regény szereplőivel, de ők már magyar emberek. A vén Oroszlay Miklós, boltos, azután két fia, a világot járt nyughatatlan Tamás és a művészetekről álmodozó, de szorgalmas, kitartó kereskedő, Vilmos. Utóbbi a regény hőse is, ő lesz az, aki hosszas készülődés után a mecsekalji városkájának halhatatlanságot ad, világra jön a híres pécsi majolika. A szereplők mögött láthatóvá válik egész Fünfkirchen, a biedermeier-hangulatok kényelmes álmaiból nehezen ébreszthető lakosság, akik a gyárkémények magasba szökő füstje mögött csak nehezen eszmélnek rá, hogy új korba értek.

Szatirikus-misztikus krimi

Csontváry pécsi kiállítását olyanok is látogatják, akik nemcsak a művészetében szeretnének gyönyörködni. Sötét céljaik megvalósítása érdekében nem riadnak vissza a képhamisítástól, az emberrablástól, valamint a gyilkosságtól sem. Ahogy a botcsinálta magánnyomozó egyre jobban belegabalyodik a szövevényes ügybe, úgy válik nyilvánvalóvá számára, hogy nem csupán néhány vagyont érő festmény tulajdonjoga a tét. Mindezek tetejébe még maga a Mester is tiszteletét teszi a helyszínen, segítve saját kódja megfejtését.

Török tükör időutazásra hívja az olvasót a 16. századba, a félelmetes I. Szulejmán szultán frissen meghódított tartományába – Magyarországra. Egy féktelen török kamasz szemével látjuk két nagy birodalom bizonytalan határvidékét. Találkozunk királyokkal, császárokkal, hatalmas szultánokkal, magyar főurakkal, oszmán bégekkel, kereskedőkkel, polgárokkal, falusi bírókkal, sőt néha még angyalokkal és dzsinnekkel, furcsa repülő szerkezetekkel is. Látjuk, ahogy Pécs városát meghódítja az Ezeregyéj mesevilága, az utcákon feltűnnek a tevék, a kertekben a kajszi és a füge, az erdőkben a rablók, felépül az első dzsámi és török fürdő.

A mű színtere, Pécs városa, a regényben Sótként szerepel. A város neves oktatási intézménye a cisztercita főgimnázium, amely szigorú elveivel messze földről ide vonzotta a diákokat. A regény főhőse Timár Virgil, a csak a tudományoknak élő szerzetes, akinek sikerült kialakítania az érzelmektől mentes, ezért kiegyensúlyozott és elmélyülten békés szellemi életet. Tanítványai között felfedezte magának Vágner Pistát, akinek csillogó szelleme, mohó tudásvágya szinte meghatotta. A fiú magánéletén keresztül megismerte, mi a nyomor, a kiszolgáltatottság – és főként felfedezte önmagában, mi a részvét. Amikor Pista kétes múltú anyja meghalt, fiává fogadta a gyermeket.

Idézetek Pécsről

Az Ágoston téri templom vörös színben pompázó frontja

Nemzetközi kapcsolatok

Pécs testvérvárosai és partnervárosai a következők:

Testvértelepülések

Partnerváros

Megjegyzések

  1. 2000. november 30-án az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

Hivatkozások

  1. Pécs települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  2. https://www.graz.at/cms/beitrag/10021818/7771992/Pécs.html
  3. a b https://pecs.hu/testvervarosok-partnervarosok/
  4. https://pecseconomy.eu/city-of-pecs/twin-cities-of-pecs/
  5. https://www.graz.at/cms/beitrag/10036153/7771861/Staedtepartnerschaften.html
  6. http://www.novisad.rs/eng/links
  7. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  8. A világörökség része. Pecs.hu. (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  9. Oktatási és Kulturális Minisztérium oldala, Az Oktatási Évkönyv 2008/2009 letölthető PDF-formátumban. www.okm.gov.hu. . (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  10. Pécs kulturális központ. Dravanet.hu. . (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  11. Pécs nevezetességei. Magyar.pecshotels.com. . (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  12. Szabó Ágnes - Élményfürdő, újabb négycsillagos szállodák Pécsett. www.pbkik.hu, 2007. március 30. (Hozzáférés: 2009. december 18.)
  13. Kaszás E. - Már építik a pécsi Búza téren a Corsót. www.bama.hu, 2008. február 22. . (Hozzáférés: 2009. december 18.)
  14. Elindult a Sopianae-terv, épül a Déli Ipari Park. www.peh.hu. (Hozzáférés: 2009. december 18.)
  15. Pécsre áramlik a tőke. www.origo.hu, 2008. július 17. . (Hozzáférés: 2009. december 18.)
  16. HOFFMANN ZSOLT: Pécs, a toleráns város. www.hetek.hu, 1998. április 4. (Hozzáférés: 2009. december 18.)
  17. Az Élhető Települések nemzetközi díjának hivatalos oldala (angolul). www.livcomawards.com. . (Hozzáférés: 2009. december 18.)
  18. Pécs második lett az Élhető Települések döntőjében. www.ddrkh.hu, 2008. november 12. . (Hozzáférés: 2009. december 18.)
  19. Dercsényi 55. oldal
  20. Kiss
  21. Györffy (1987) 357. oldal
  22. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  23. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  24. Pécs klímája. PECS2010.hu. . (Hozzáférés: 2008. november 12.)
  25. Bokor József (szerk.). Mecsek-hegység, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2022. május 30. 
  26. Pécs, Magyarország. allmetsat.com. (Hozzáférés: 2023. május 12.)
  27. Magyarország éghajlata. metkep.hu. (Hozzáférés: 2023. május 12.)
  28. Pécs. www.cograf.hu. (Hozzáférés: 2009. november 11.)
  29. a b pécsi egyházmegye honlapja. pecs.egyhazmegye.hu. . (Hozzáférés: 2009. november 11.)
  30. a b első keresztény temetők. Pecs2010.hu. . (Hozzáférés: 2010. október 10.)
  31. a b Pécs. cograf.hu. (Hozzáférés: 2009. október 10.)
  32. A ciszterci rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziuma udvarán talált római kori temetőrészlet. www.crnl.hu. . (Hozzáférés: 2009. október 10.)
  33. Pécs város története. www.efott2000.hu. . (Hozzáférés: 2009. október 10.)
  34. Milyen volt Pécs városa a török korban?. bama.hu. . (Hozzáférés: 2009. október 10.)
  35. Gál Éva: Pécs a 18. században. pecsimuzeumok.hu. (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  36. Fekete Károly. Az Angster-család európai hírű orgonaépítő művészete Magyar Örökség. Pécsi szemle, 75. o. (2007) 
  37. A Mecsek környéke. Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben. Hik.hu. (Hozzáférés: 2009. november 11.)
  38. Dulanszky Nándor. szfvar.hu. (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  39. Szellemi műhely a laktanyában. pecsinapilap.hu, 2003. szeptember 9. (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  40. Magyarország egy kicsit Pécs lesz 2010-ben. kultura.hu, 2009. február 27. . (Hozzáférés: 2010. október 10.)
  41. Egyre több az idegen szó, jó turistavonzó az EKF. www.bama.hu, 2010. június 1. . (Hozzáférés: 2010. június 2.)
  42. Pécs címere. www.heraldika.hu. . (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  43. a b Pécs jelképei. ujkor.hu. . (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  44. Kezdeményezés az 1780-as címer visszaállítására Pécsett. www.bama.hu, 2009. május 22. . (Hozzáférés: 2009. november 23.)
  45. Mária Terézia. Pécs Szabad Királyi Város Diplomája, 68. o. (1780. január 21.) 
  46. https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_formDate=32503680000000&p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab2&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=217&p_r_p__prpMegyeKod=02&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet__prpVlId=294&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet__prpVltId=687&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet__prpMegyeKod=02&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet__prpTelepulesKod=217&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_jelolesTipus=1
  47. https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=217&p_r_p__prpMegyeKod=02#_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tableTop
  48. 2/1990. (I. 11.) MT rendelet az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról
  49. Baranya megye 1. számú választókerületének választási eredményei
  50. Baranya megye 2. számú választókerületének választási eredményei
  51. Baranya megye 3. számú választókerületének választási eredményei
  52. Pécs települési választás eredményei (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  53. Pécs települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  54. Pécs települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  55. Pécs települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  56. Pécs települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  57. Pécs települési időközi választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2009. május 10. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  58. Pécs települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  59. Pécs települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  60. Pécs települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  61. Momentumosok és a volt DK-s alpolgármester nélkül szerveződött újjá a Pécset irányító frakció. Index.hu, 2021. június 27. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
  62. 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben. Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  63. A pécsi kisebbségi önkormányzatok képviselőinek listája Pécs hivatalos oldalán. logoweb.pecs.hu. (Hozzáférés: 2009. október 10.)
  64. a b Pécs népessége. Népszámlálás 2011. nepesseg.com. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  65. 6.1.7. Születéskor várható átlagos élettartam, átlagéletkor (2001–). KSH. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
  66. Területi adatok – Baranya megye: 4.1.6.1 A népesség nemzetiség szerint. Népszámlálás 2011. KSH, 2011. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
  67. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
  68. "Van, aki üvöltve kizavar" - bizalmatlanság nehezíti a népszámlálók dolgát. KSH, 2011. október 10. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
  69. Területi adatok – Baranya megye: 2.1.6.3 A hazai nemzetiségekhez tartozók állampolgárság és nemek szerint. Népszámlálás 2011. KSH, 2011. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
  70. 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. nepszamalas.hu, 2001. január 10. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
  71. Területi adatok – Baranya megye: 3.1.7.1 A népesség vallás, felekezet és fontosabb demográfiai ismérvek szerint. Népszámlálás 2022. KSH
  72. Juhász Béla beszámolója a tűzről.. . (Hozzáférés: 2009. július 27.)
  73. www.lib.pte.hu. . (Hozzáférés: 2009. július 27.)
  74. Huszonötmilliárdba került…, www.nol.hu, olvasva:2009. július 27.
  75. www.idokep.hu, Pécs
  76. www.sketchup.google.com, Pécs railway station. . (Hozzáférés: 2010. január 25.)
  77. www.pecsinapilap.hu, Műemléki védettséget kapott a pécsi vasútállomás - 2008-01-19
  78. "Hamarosan meghirdethetik a pécs-pogányi repteret" 2009. február 6.. . (Hozzáférés: 2009. március 10.)
  79. www.hg.hu, Pécs 2010: Honnan indult és hova tart? - 2011. január 12., olvasva: 2012.02.28.. . (Hozzáférés: 2014. december 8.)
  80. a b Közoktatási intézkedési terv. . (Hozzáférés: 2009. április 13.)
  81. A Pécsi Tudományegyetem hivatalos oldaláról.. . (Hozzáférés: 2008. április 12.)
  82. B. Horváth Csilla, Huszár Zoltán: A pécsi-baranyai múzeumok egy évszázada. Sulinet.hu. . (Hozzáférés: 2014. december 8.)
  83. Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága - Janus Pannonius Múzeum. Dimo.hu. . (Hozzáférés: 2014. december 8.)
  84. A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága (Janus Pannonius Múzeum, Kanizsai Dorottya Múzeum). Baranya.hu, 2013. augusztus 2. . (Hozzáférés: 2014. december 12.)
  85. Rekord látogatószám a pécsi Leonardo-tárlaton a Múzeumok Éjszakáján. Tollal.hu, 2014. június 27. . (Hozzáférés: 2014. december 12.)
  86. Tovább gazdagodik a Zsolnay-gyűjtemény Pécsen. Híradó.hu, 2014. szeptember 4. . (Hozzáférés: 2014. december 12.)
  87. Pécsi Pezsgőház. . (Hozzáférés: 2010. január 31.)
  88. Fülep Lajos: Sophiane: a római kori Pécs. Pécs, 1975.
  89. www.borportal.hu
  90. Györffy (1963)
  91. www.korunk.org, Szőlők Pécsett 1918-ig, olvasva:2009. június 24.
  92. Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. Budapest, 2005.
  93. www.penzcentrum.hu,. . (Hozzáférés: 2010. március 1.)
  94. www.origo.hu, Pécset ajánlja a New York Times, 2013. 01. 14. - olvasva: 2013.02.10.
  95. www.mno.hu, New York Times: Pécs a világ legvonzóbb célállomásai között, 2013. 01. 14. - olvasva: 2013.02.10.. . (Hozzáférés: 2013. október 2.)
  96. www.magyarhirlap.hu, New York Times: kulturális ötvözet Pécs városa, 2013. 01. 28. - olvasva: 2013.02.10.. . (Hozzáférés: 2013. október 2.)
  97. www.nytimes.com, The 46 Places to Go in 2013, 2013. 01. 11. - olvasva: 2013.02.10.
  98. Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló volt a legnépszerűbb. Turizmus Online, 2013. február 19. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
  99. Pécs a kulturális főváros 2010-ben. . (Hozzáférés: 2006. november 25.)
  100. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal oldaláról. Utolsó módosítás dátuma: 2006 december 21. Archiválva 2008. március 9-i dátummal a Wayback Machine-ben Olvasva: 2008-02-10.
  101. Virtuális séta a város honlapján. . (Hozzáférés: 2009. október 31.)
  102. Hangos ismertető Pécsről a www.infomap.hu oldalán.
  103. A mecsextrém park hivatalos oldala. Olvasva:2009. április 13
  104. Az állatkert hivatalos honlapja
  105. Unesco magyarországi honlapja. . (Hozzáférés: 2008. április 13.)
  106. PMFC honlapja
  107. Makártanya. A 2010. évi fejlesztések eredményeként létrejött az ország egyik legnívósabb teniszcsarnoka, 3 db PROFLEX borítású teniszpályával.
  108. www.pvtc.hu, 2009 májusi első játékok, olvasva:2009. június 1.
  109. Multi Alarm SE Bemutatkozás. . (Hozzáférés: 2016. augusztus 16.)
  110. Szenzáció!!! Hosszú Katinka világbajnok!”, sporthirado.hu, 2009. augusztus 2. (Hozzáférés: 2009. augusztus 3.) 
  111. Hosszú Katinka szerezte az első magyar érmet a világbajnokságon”, nso.hu, 2009. július 27. (Hozzáférés: 2009. augusztus 3.) 
  112. Újabb érmek: Cseh ezüstje után Hosszú ismét bronzot szerzett”, nso.hu, 2009. július 30. (Hozzáférés: 2009. augusztus 3.) 
  113. Úszó Eb: Hosszú ezüst-, Jakabos bronzérmet nyert 400 m vegyesen”, mti.hu, 2010. augusztus 9. (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.) 
  114. Magyar örömünnep a Szigeten: három arany!”, nemzetisport.hu, 2010. augusztus 12.. (Hozzáférés: 2010. augusztus 12.) 
  115. Úszó Eb: Hosszú első, Jakabos második női 200 m pillangón”, nemzetisport.hu, 2010. augusztus 15. (Hozzáférés: 2010. augusztus 15.) 
  116. Sportágak, melyekben a baranyaiak az év legjobbjai”, www.bama.hu. (Hozzáférés: 2009. december 15.) 
  117. London 2012: letette az esküt a magyar olimpiai csapat. nemzetisport.hu, 2012. június 22. (Hozzáférés: 2012. június 22.)
  118. Bemutatkozás. www.pecstv.hu. . (Hozzáférés: 2009. október 10.)
  119. Az Európai Nagyvárosi Televíziók Egyesületének hivatalos oldala. eactv.net. . (Hozzáférés: 2009. december 22.)
  120. Szolgáltatások. www.pecstv.hu. . (Hozzáférés: 2009. december 22.)
  121. a Pannon tv hivatalos oldala. Pannon Televízió. . (Hozzáférés: 2009. december 22.)
  122. A rádió hivatalos oldala. Kossuth Rádió - FM 104,6 MHz. . (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  123. A rádió hivatalos oldala. Petőfi Rádió - FM 103,7 MHz. . (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  124. A rádió hivatalos oldala. MR3 - Bartók Rádió - FM 107,60 MHz. . (Hozzáférés: 2009. december 22.)
  125. A rádió hivatalos oldala. MR4 - Nemzetiségi adások - 873 KHz (AM, KH). . (Hozzáférés: 2009. december 22.)
  126. A rádió1 hivatalos oldala. Rádió 1 Pécs
  127. A periszkóp rádió hivatalos oldala. Periszkóp Rádió
  128. A remete rádió hivatalos oldala. Remete Rádió. . (Hozzáférés: 2012. május 11.)
  129. Az origó-ház rádió hivatalos oldala. Origó-ház Rádió. . (Hozzáférés: 2012. május 11.)
  130. Az pécsi rádió hivatalos oldala. Pécsi rádió. . (Hozzáférés: 2009. december 22.)
  131. a b c d e f Magyar Éter 1999 - Médiaévkönyv. emc.elte.hu. . (Hozzáférés: 2009. október 10.)
  132. A remény rádió hivatalos oldala. Remény Rádió. . (Hozzáférés: 2012. május 11.)
  133. Mária Radió • Kezdőlap. www.mariaradio.hu. (Hozzáférés: 2021. november 7.)
  134. Megszűnt rádiók
  135. Megszűnt a Mediterrán Rádió
  136. A Karc FM, a Best FM, a Rádió Plusz és az ELTE-s Eper Rádió ügye is a Médiatanács napirendjén szerepelt. Media1, 2021. július 22. . (Hozzáférés: 2021. július 27.)
  137. Tímár Virgil fia. Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2009. október 10.)
  138. www.magyar-irodalom.elte.hu, Arany János - Toldi estéje - Ötödik ének
  139. Cseh Tamás: Pécs. lyricwiki. (Hozzáférés: 2009. április 26.)
  140. Változó világ honlapja. valtozovilag.hu. (Hozzáférés: 2009. október 10.)
  141. Haas Mihály. TVT Általános iskola honlapja. . (Hozzáférés: 2009. október 10.)
  142. (1845. június 3.) „Pécs szabad királyi város iparstatisztikai leírása, Hetilap”.  
  143. Babits Mihály: Emléksorok egy régi pécsi uszodáról. MEK honlapjáról kiírva. (Hozzáférés: 2009. október 10.)
  144. Weöres Sándor: Rongyszőnyeg. www.digitus.itk.ppke.hu. . (Hozzáférés: 2009. október 10.)
  145. Az idei díszpolgár Bertók László Kossuth-díjas költő. www.pecs.hu. . (Hozzáférés: 2009. július 16.)
  146. Pécs testvérvárosai és partnervárosai. pecsgazdasaga.hu
  147. Pécs testvértelepülései

Források

További információk

Nyomtatott könyvek

File:Wiktionary-logo-hu.svg Nézd meg a Pécs címszót a Wikiszótárban!

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek