Rendszerváltás Magyarországon

1989. június 16. Nagy Imre és mártírtársainak ünnepélyes újratemetése a Hősök terén több ezer fő részvételével. A kifejezésről lásd még: Rendszerváltás (egyértelműsítő lap)

A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá. A rendszerváltást alapvetően az 1989-es évhez kötik, mivel ebben az évben történtek a legjelentősebb, legemblematikusabb események ezzel kapcsolatban (a Magyar Köztársaság kikiáltása, Nagy Imre újratemetése, Kádár János halála), de mind az azt megelőző, mind az azt követő években számos lényeges mozzanat játszott szerepet ebben az eseménysorozatban.

A rendszerváltás Magyarországon tágabb értelemben olyan eseményt jelöl, mely során a magyar társadalom szerkezete egy adott formáról egy másikra váltott (avagy változott) vagy békés (pl. őszirózsás forradalom), vagy erőszakos úton (pl. 1848–49-es forradalom és szabadságharc).

Története

1987-ben Lezsák Sándor lakitelki házának udvarán megalapította a Magyar Demokrata Fórumot (MDF). 1988-ban alakult meg a másik két rendszerváltó párt: a SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége) és a FIDESZ (Fiatal Demokraták Szövetsége).

1988. május 22-én az MSZMP Központi Bizottságának ülésén az idős és nyilvánvalóan gyengülő egészségű Kádárt felmentették, helyére Grósz Károly miniszterelnököt választották meg a párt főtitkárává, ezzel egyértelművé vált, hogy a Kádár-korszak hamarosan véget ér, bár Kádár az MSZMP elnöke tiszteletbeli tisztséget megtarthatta. 1988 novemberében Németh Miklós lett a miniszterelnök, aki kormányával fentről irányított békés átmenetre (a korábban elindult „reformfolyamatok” betetőzéseként) törekedett, felgyorsítva az ehhez szükséges jogszabályi változtatásokat.

Pozsgay Imre 1989. január 28-án 1956-ot népfelkelésnek nevezte. 1989. június 16-án Nagy Imrét és mártírtársait a Hősök terén újratemették. Egyes vélemények szerint az esemény jelentette a Kádár-rendszer igazi végét, bár Kádár csak július 6-án halt meg (temetésén szintén jelentős tömeg vett részt).

1989 tavaszán ellenzéki szervezetek és pártok tömörültek az EKA-ba (Ellenzéki Kerekasztal), hogy közösen képviseljék az álláspontjukat a hatalommal szemben. Az EKA tárgyalásokat folytatott az MSZMP-vel (Magyar Szocialista Munkáspárt). Az alkotmányt az országgyűlés fogadta el, de a tényleges döntés a Nemzeti Kerekasztal keretein belül zajlott. Az EKA megállapodást írt alá a hatalommal. 1989.szeptemberére az MSZMP-ből kivált az MSZP. 1989. október 23-án kikiáltották az új köztársaságot.

1990 tavaszán tartották meg az első szabad választásokat, melyet az MDF nyert meg. A 2. helyet az SZDSZ szerezte meg, de mivel az MDF nem tudta meg szerezni a parlamenti helyek többségét, így másik két konzervatív pártot kellett bevonni a kormányba. Antall József vezetésével egy jobbközép koalíciós kormány alakult, amely az MDF, FKGP (Független Kisgazdapárt), és a KDNP (Kereszténydemokrata Néppárt) koalíciójával alakult meg.

Göncz Árpádot választották meg köztársasági elnöknek (1990-2000). Sólyom Lászlót pedig az Alkotmánybíróság elnökének. Ő 2005-2010 között töltötte be Magyarország köztársasági elnöki posztját.

1989-ben a Szovjetunió elkezdte csökkenteni a Magyarországon tartózkodó hadereje létszámát. Gorbacsov belátta, hogy a közép-európai országok a demokratikus útra lépnek, így nem látta szükségét a szovjet katonák további magyarországi állomásoztatásának. 1991. június végére az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét.

Az Antall-kormány a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) és a Varsói Szerződés felszámoltatására törekedett. 1991. március 31-én érvényét vesztette a Varsói Szerződés katonai szervezete. 1991. július 1-én teljesen feloszlott maga a Varsói Szerződés is.

Összefoglalás

1989 előtt

1989–1990

A hivatalos tömegtájékoztatás, elsősorban a televízió csak néhány mondatban, hiányosan és torzítva számolt be a tüntetésekről.

Csengey Dénes
A Magyar Televízió épületének jelképes elfoglalására több tízezren érkeztek a Szabadság térre. A zsúfolásig megtelt téren a résztvevőknek először Cserhalmi György színművész olvasta fel a 31 független szervezet által aláírt 12 pontot. Ezután Csengey Dénes, a Magyar Demokrata Fórum elnökségének tagja lépett a mikrofonhoz. Bejelentette: a független politikai szerveződések, pártok ki akarják nyilvánítani, hogy a Magyar Televízió az egész nemzeté, s e tulajdonjogot a jövőben is érvényesíteni kívánják. Az MTV bejárata előtt gyerekek és fiatalok Szabad magyar televízió föliratú transzparenst feszítettek ki, ezzel jelezve a televízió jelképes elfoglalását.
– 1989. március 15. részlet az MTI egykorú tudósításából
A megnyitott hegyeshalmi határátkelőnél NDK-menekültek tolják át a Wartburgjukat a határon 1989. szeptember 10-én

1990 után

Korábbi rendszerváltások Magyarországon

Noha a rendszerváltás kifejezés Magyarországon a legtágabb értelemben véve az 19871990 között végbement (radikális) politikai és társadalmi változásokat jelöli, hasonlóan gyökeres és gyors politikai és társadalmi berendezkedés-változás több is lezajlott Magyarország történelme során. Az egyik legismertebb és talán legradikálisabb, „rendszerváltásnak” nevezhető esemény Szent István hatalomra jutása volt, mikor is Magyarország a korábbi törzsi berendezkedést rövid idő alatt felváltotta a királyság és a feudalizmus korabeli politikai rendszerével és egyúttal vallást is „váltott”; keresztény állam lett.

Hasonlóan radikális, a magyar politikai rendszert alapjaiban megváltoztató eseménysor ezt követően egészen az áprilisi törvényekig nem volt; az Aranybulla, illetve a Werbőczy István által összegyűjtött Hármaskönyv az addig is létező, csak le nem jegyzett szokásokat, íratlan törvényeket foglalta össze és írta le, illetve egészítette ki. Utóbbi egészen 1848-ig, egyes öröklési jogi részeit tekintve 1945-ig érvényben volt a joggyakorlatban. Az ország három részre szakadása csak a török uralom alá került területeken hozott rendszerváltást; az iszlám törvénykezés, a saría bevezetését és kizárólagos alkalmazását, valamint a török adminisztrációs és politikai rendszer bevezetését. Erdélyben és a Magyar Királyság fennmaradó részében ugyanaz a rendszer működött tovább, mint Buda török kézre kerülése (1541) előtt.

Az áprilisi törvények a Szent István óta létező familiáris rendszert egy polgári-parlamentáris berendezkedéssel váltották fel, a hatalom nagy részét az azt addig kizárólagosan gyakorló mindenkori magyar királytól egy felelős kormány kezébe utalva. A békés, ám radikális változást rövid időn belül egy forradalom követte, melynek bukásával Ausztria totális diktatúrát vezetett be Magyarország területén. A Bach-korszak kezdete az áprilisi törvényekhez hasonlóan szintén „békés” és radikális rendszerváltozást jelentett, melyet egy újabb radikális rendszerváltás, a kiegyezés követett. Az így kialakult dualizmust és vele a királyságot az első világháborút követő őszirózsás forradalom győzelméből született (első) Magyar (Nép)köztársaság kikiáltása söpörte el. Ezt hamar váltotta a Magyarországi Tanácsköztársaság, hogy azt ismét, ezúttal egy király nélküli királyság váltsa, a maga sajátos, az általa restaurálni kívánt rendszerhez nem túlzottan hasonlító berendezkedésével. Ezt a politikai rendszert a nyilas hatalomátvételt követő diktatúra számolta fel, mely a második világháborúba bukott bele. A háború után egy rövid, valóban demokratikus átmenet következett, amit második magyar köztársaságként tartanak számon, melynek a kommunisták erőszakos hatalomra jutása és a sztálinista diktatúra bevezetése vetett véget. Ezt az 1956-os forradalom törölte el, melynek bukása újbóli rendszerváltásként is értelmezhető. Ezt a Kádár-korszaknak nevezett politikai berendezkedést váltotta 1989. október 23-án a (harmadik) Magyar Köztársaság kikiáltása és a jelenleg is működő rendszer. A 2012-es Alaptörvény elfogadása után egyes vélemények szerint a harmadik Magyar Köztársaságot újabb rendszer váltotta fel (szimbolikusan az ország hivatalos nevét is Magyarországra változtatva), amellyel szemben az Orbán-kormány politikai ellenfelei retorikájukban gyakorta újabb „rendszerváltást" követelnek.

Idézetek

„Tetszettek volna forradalmat csinálni!” – Antall József miniszterelnök állítólagos megjegyzése az 1990-es évek elején a radikális MDF-es párttársainak szólt, és arra utalt, hogy a magyar átmenet békés, megegyezéses jellege következtében nem lehet végrehajtani az előző rezsim vezetőinek elszámoltatását. Antall szavai a közbeszédben folyamatosan visszatérő idézetté váltak, miután a korábbi rendszer vezetőinek és ügynökeinek teljes körű elszámoltatása azóta is várat magára.

Érdekesség

A pesti humor a fogalmat mindjárt születése után kiforgatta, módszerváltásként, illetve gengszterváltásként emlegetve a rendszerváltozást – utalva ezzel a nómenklatúra hatalmat és vagyont átörökítő manővereire és a változással kapcsolatos tanult tehetetlenség csendes népi szkepszisére. Az MSZMP XIV. kongresszusán történtekre pedig egy másik korabeli tréfa utalt: "Az MSZP-nek jutott a tőke, a Munkáspártnak pedig Marx."

A magyar rendszerváltás ábrázolása a művészetekben

Film

Irodalom

Színház

Képzőművészet

Jegyzetek

  1. Gorenje-turizmus 1988-ban - Múlt-kor történelmi magazin, 2013.01.09.
  2. Novák Zoltán - Az MSZMP budapesti reformköre / Negyedik rész: Az államszocializmusból a képviseleti demokráciába való békés átmenet kérdései (I); a Budapesti Reformkör viszonya az ellenzéki mozgalmakhoz a kerekasztal-tárgyalások megindulásáig (Magyar Elektronikus Könyvtár)
  3. Grósz Károly bejelenti a többpártrendszert 1989 - huns1989 youtube csatornája, 2012.05.21.
  4. BBC Magyar Adás, Március 15-e a magyar fővárosban -Beszámoló az ünnepségről - videotorium.hu
  5. Szabad magyar televízió - HVG, 2011.12.29.
  6. 30 éve történt – 1990. július 3-án döntés született az új címerről (hu-HU nyelven). Országgyűlés. (Hozzáférés: 2023. július 15.)
  7. 30 éve hagyta el az utolsó szovjet katonatiszt Magyarországot - TV21 Ungvár televízió, 2021.06.20.
  8. Molnár Zoltán - Pressman: Politikai döntés, hogy a Pápán szolgáló amerikai katonák nem kaphatnak magyar rendszámot (Telex.hu, 2024.03.14.)
  9. Pétervári Zsolt - Mitől sziklaszilárd az orbánizmus? (Piac & Profit, 2023.08.04.)

Források

Gerhard Péter – Koltai Gábor – Rácz Attila – V. László Zsófia (szerk.): Rendszerváltás(ok) Magyarországon (Mundus, 2010) ISBN 9789639501430

Bayer JózsefBoda Zsolt (szerk.): A rendszerváltás húsz éve: változások és válaszok (L'Harmattan, 2009) ISBN 9789632362465 Bozóki András (szerk.): Tiszta lappal (A FIDESZ a magyar politikában 1988-1991), FIDESZ, 1992, ISBN 9630015293 Antall József, a rendszerváltoztató miniszterelnök; szerk. Cservák Csaba, Hoppál K. Bulcsú; NKE Közigazgatás-tudományi Kar Állam- és Társadalomelméleti Intézet–L'Harmattan, Bp., 2015 (Libri pro publico bono)

További információk

Dokumentumfilmek