Ebből az alkalomból elmélyülünk a 1973 lenyűgöző világában, amely téma az évek során érdeklődés és kutatás tárgyát képezi. A 1973 a társadalom különböző területeire gyakorolt hatása miatt felkeltette az akadémikusok, tudósok, művészek és rajongók figyelmét. Ebben a cikkben a 1973-hez kapcsolódó különféle szempontokat fogjuk megvizsgálni, annak eredetétől és fejlődésétől a mai relevanciáig. Emellett elemezzük a témával kapcsolatos különböző nézőpontokat és véleményeket azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet nyújtsunk olvasóink számára. Készülj fel, hogy elmerülj a 1973 izgalmas univerzumában!
Ez a szócikk az 1973. évről szól. Az 1973-as számról szóló cikket lásd itt: 1973 (szám).
Magyarország 5 millió forint gyorssegélyt nyújt a Vietnámi Demokratikus Köztársaságnak.
Az amerikai Aerosmith rockegyüttes kiadja debütáló albumát.
január 7. – A balassagyarmati túszdráma: két felfegyverzett testvér a Geisler Eta Leánykollégiumban túszul ejt 20 fiatalkorú lányt és öt napig fogságban tartja őket. Ez volt az első ilyen incidens Magyarországon.
január 8. – Átlagosan 28%-kal emelkednek a tej- és tejtermékárak Magyarországon.
január 11. – Bemutatják a Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült Petőfi ’73 c. filmet.
január 14. – A világon először Elvis Presley koncertjét közvetítik műholdon keresztül. Az Aloha From Hawaii című, Hawaii-ról sugárzott koncertet közel 2 milliárd ember látja.
január 15. – Az Egyesült Államok beszünteti a katonai akciókat Észak-Vietnám ellen.
január 24. – Magyarországot felkérik, hogy vegyen részt az ENSZ Dél-vietnámi Nemzetközi Felügyelő és Ellenőrző Bizottságában.
január 30. – Helvécia és Kecskemét-alsó vasútállomás között évek óta a legsúlyosabb közlekedési baleset történik, amikor egy sorompó nélküli vasúti átjáróban a személyvonat a Volán autóbuszával ütközik, 35 ember életét veszti.
február 19. – Prága Ruzyne repülőterén leszállás közben szerencsétlenség éri az Aeroflot szovjet légitársaság TU-154-es utasszállító gépét. A 100 utas közül 34-en túlélik a katasztrófát.
Izraeli vadászgépek lelőnek egy eltévedt líbiai utasszállító repülőgépet a megszállt Sínai-félsziget fölött, 113 halálos áldozatot követelve.
Laoszban a heves harcok közepette kezdett tárgyalások fegyverszünet aláírására vezetnek a Patet Lao nemzeti felszabadítási mozgalom és a kormány között.
február 26. – Magyar gazdasági küldöttség kezd tárgyalásokat Kanadában és az USA-ban. Több mint két évtizede nem járt ilyen magas rangú küldöttség Észak-Amerikában.
február 28. – A lengyelországi Szczecin közelében, repülőgép-szerencsétlenség következtében életét veszti a lengyel és a csehszlovák belügyminiszter, valamint kíséretük tagjai.
Március
március 1. – A Fekete Szeptember nevű arab terrorista szervezet tagjai megszállják Szaúd-Arábia kartúmi követségét.
március 2. – A bolíviai La Pazban letartóztatják Klaus Altmann üzletembert, aki a II. világháború idején Klaus Barbie néven Lyon város Gestapo-főnöke volt (a lyoni hóhér).
március 8. – Észak-Írországban népszavazáson a lakosság 98%-a úgy dönt, hogy továbbra is Nagy-Britanniához kíván tartozni.
március 15. – A hivatalos ünnepségeken kívül középiskolás és egyetemista diákok tüntetnek Budapesten, a Váci utcában és környékén. A "nacionalista tüntetés" miatt a rendőrség 41 tüntetőt előállít.
március 19–20. – Az MSZMP Központi Bizottságának kultúrpolitikai munkaközössége határozatot hoz az „antimarxista, jobboldali, revizionista” Lukács-iskola ellen.
április 1. – Létrehozzák az Országos Testnevelési és Sporthivatalt.
április 3. – Martin Cooper egy modern – bár meglehetősen nehéz – hordozható készülékkel kezdeményezi az első mobilhívást. (Az első mobilhívás indításakor Cooper a Motorola Kommunikációs Divíziójának igazgatója volt.)
április 4. – A kambodzsai baloldali erők, a vörös khmerek ostromgyűrűbe zárják Kambodzsa fővárosát, Phnom Penht. Az amerikaiak 10-én légihidat létesítenek a főváros ellátására.
április 6. – Dél-Dakotában sziú indiánok tiltakoznak a rezervátumokban uralkodó állapotok ellen. 37 napi megszállás után kiürítik Wounded Knee-t, ahol 1890-ben az indiánok utolsó tömeges mészárlására került sor.
április 7. – A Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelőbizottság katonai megfigyelőit HuếbólLao Bao-ba szállító helikoptert rakétatalálat éri és lezuhan, ekkor veszti életét Dylski Aurél határőr őrnagy és Cziboly Csaba tartalékos százados.
április 10. – A Bejrútban és Szidonban végrehajtott izraeli kommandóakció során megölik a palesztin mozgalom három vezetőjét; Száeb Szalim libanoni miniszterelnök lemond, Libanon panaszt nyújt be az ENSZ-hez.
április 30. – A Watergate-ügy miatt Washingtonban lemond Richard Kreindienst amerikai igazságügy-miniszter.
június 18. – Brezsnyev egyhetes látogatást kezd az Egyesült Államokban. Aláír több egyezményt, köztük az atomháború elkerüléséről, a SALT-II. tárgyalások gyorsításáról szóló dokumentumot.
június 20. – 17 évi emigráció után hazatér Argentínába Juan Perón, volt köztársasági elnök.
június 29. – Chile fővárosában, Santiagóban jobboldali puccskísérlet zajlik le, sikerét a hadsereg akadályozza meg.
június 30. – Magyarország csatlakozik az általános Kereskedelmi és Vámegyezményhez a GATT-hoz.
Július
július 3–7. – Helsinkiben 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével lezajlik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet első szakasza, Magyarországot Péter János külügyminiszter képviseli.
július 10–13. – Kádár János Jugoszláviában tárgyal.
augusztus 18. – Az amerikaiak 44%-át nem győzi meg Nixon elnök Watergate-magyarázata.
augusztus 29. – Elsüllyed a telefonkábelt fektető Pisces III mélytengeri tengeralattjáró.
szeptember 1. – A csehszlovákiaiLiptószentmiklóson megkezdi működését a Csehszlovák–Szovjet Barátság Katonai Műszaki Főiskola, amelynek szervezetébe integrálják a már működő katonai középiskolát is; ugyanakkor Kassán megalakul a Szlovák Nemzeti Felkelés Légierő Katonai Akadémia, Turócszentmártonon a Katonai Vezetési és Műszaki Főiskola, valamint a Hadtáp és Technikai Biztosítás Katonai Főiskola Zsolnán.[7]
szeptember 14. – Chilében Augusto Pinochet tábornok irányításával kezdetét veszi a katonai kormányzás. (Számos ellenzékit agyonlőnek, másokat megkínoznak.)[10]
szeptember 18. – Mindkét német állam az ENSZ tagja lesz.
Október
október 6. – Egyiptom és Szíria megtámadja Izraelt, ezzel kezdetét veszi a negyedik arab-izraeli háború, a jom kippuri háború.[11]
október 17. – Az Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete az akkor zajló jom kippuri háború okán olajembargót jelentett be, mely hatására kirobbant az 1973-as olajválság.
október 23–26. – Gustáv Husák csehszlovák pártfőtitkár látogatása jele az 1968 óta rossz jugoszláv-csehszlovák viszony javulásának.[12]
November
november 11. – Aláírják az egyiptomi-izraeli fegyverszünetet.
december 11. – Csehszlovákia és az NSZK képviselői Prágában szerződést írnak alá a két ország közötti viszony normalizálásáról. (A szerződés leglényegesebb pontja a diplomáciai kapcsolatok felvétele és az 1938-as müncheni szerződés semmissé nyilvánítása.)[13]
december 20. – Bombamerénylet következtében meghal Luis Carreró Blanco spanyol miniszterelnök. (A merényletért az ETA baszk titkos szervezet vállalja a felelősséget.)[15]
december 21. – Magyarország és az NSZK diplomáciai kapcsolatot létesít.
↑Bencze I., dr. et al.: Bencze Imre, dr. et al. Officina Világévkönyv 94/95. Officina Nova, (1994). ISBN 963-8185-90-2
↑Baló–Lipovecz:Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., (1992)
↑Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X
Horváth Jenő: Évszámok könyve. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001.
Horváth Jenő (szerk.): Világpolitikai lexikon (1945-2005). Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
A XX. század krónikája. Officina Nova, Budapest, 1994.
Népszabadság XXXI. évf. (1973)
Jegyzetek
↑Kemény János: A második indokínai háború geostratégiai háttere. In.: Rubicon. XXX. évf., 330-331. (2019/2-3.) sz., 85. oldal, ISSN 0865-6347