Orvosi lestyán

Ma belépünk a Orvosi lestyán izgalmas világába. A Orvosi lestyán eredetétől a társadalomban való jelenlegi relevanciájáig alapvető szerepet játszott különböző területeken, és számos korosztály és érdeklődési körrel rendelkező egyén figyelmét felkeltette. Ebben a cikkben azt javasoljuk, hogy vizsgáljuk meg azokat a sok szempontot, amelyek a Orvosi lestyán-et állandó érdeklődésre számot tartó témává teszik, elemezve kulturális, történelmi, társadalmi, gazdasági és tudományos hatásait. Kétségtelen, hogy a Orvosi lestyán egy olyan téma, amely végtelen érzelmeket és véleményeket ébreszt, és izgatottak vagyunk, hogy elmerüljünk a lenyűgöző univerzumában.

Lestyán
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Család: Zellerfélék (Apiaceae)
Nemzetség: Levisticum
Faj: L. officinale
Tudományos név
Levisticum officinale
Koch
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lestyán témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lestyán témájú médiaállományokat és Lestyán témájú kategóriát.

A lestyán vagy orvosi lestyán (Levisticum officinale) a zellerfélék családjába tartozó évelő fűszer-, és gyógynövény. Egyéb, népies elnevezései: lecsihan, leustyan, levescsík, levestikom, levestököm, löböstök, lóstya. A Mátrában megtalálhatók állományai.[1][2]

Jellemzése

Akár 2 méter magasra is megnő. Első évben csak gyöktörzset és tőlevélrózsát fejleszt, a második évben jelenik meg a magszár és a szórt állású levelek. Levelei nyelesek, páratlanul szárnyaltak, az alsók kétszeresen, felfelé már csak egyszeresen. Virágzata összetett ernyő, virágai sárga színűek, június-júliusban virágzik. Termése sárgásbarna; három kiálló bordázattal rendelkező ikerkaszat.[3][4]

Illóolajat, cukrot, gumit és angelikasavat tartalmaz. Intenzív aromája miatt használatánál legyünk óvatosak, jól zárható edényben tartsuk.

Felhasználása

Régebben a falusi kertekből nem hiányozhatott, mind friss, mind szárított állapotban egyaránt használták. Házi termesztésben nincs szükség nagy mennyiségre, mert intenzív íze miatt csak keveset kell használni belőle. A kereskedelemben kapható szárított és vágott gyökere, amely drogként (Levistici radix) a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben is hivatalos.

Levesek, saláták, diétás ételek és italok, ecetek fűszerezésére, de a likőr- és konzerviparban is nélkülözhetetlen. Teájának jó gyomorerősítő, emésztést serkentő, vizelethajtó hatást tulajdonítanak, az Európai Gyógyszer Ügynökség (EMA) is vizelethajtóként tartja számon.[5] Vese- és epekőteák alkotórésze, jó háziszer nikotin- és alkoholmérgezéseknél.

Termesztése

Mivel régóta termesztik, a lestyán sok helyen vadon is megtalálható. A növény dél-, nyugat-ázsiai eredetű, főleg erdőszéleken, félárnyékos, nedves, tápanyagban gazdag helyeken fordul elő.[6]

Magról szabadföldbe vetéssel és palántázással szaporítható, az idősebb egyedek sarjai tőosztással is. A magvetést október-novemberben illetve márciusban érdemes elvégezni, a tőosztás csak tavasszal, a sarjak megindulása után javasolt.[7]

Lestyán

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  2. ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  3. ↑ Bernáth J. (szerk.) Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000. p.397-398.
  4. ↑ Terebess konyhakert - Lestyán. Hozzáférés: 2013-04-03
  5. ↑ Community herbal monograph on Levisticum officinale Koch, radix (angol nyelven) (pdf). European Medicines Agency, 2012. március 27. . (Hozzáférés: 2015. július 28.)
  6. ↑ a lestyánról az édenkert.hu-n
  7. ↑ Romváry Vilmos: Fűszerek könyve, Natura Kiadó Budapest, 1972.