Vadcseresznye
Ebben a cikkben a Vadcseresznye izgalmas világát fogjuk felfedezni. A Vadcseresznye olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon, és példátlan érdeklődést váltott ki különböző közösségekben és szektorokban. Az évek során a Vadcseresznye jelentős hatást gyakorolt a társadalomra, befolyásolva az emberek interakcióját, kommunikációját és a körülöttük lévő világról alkotott képét. A Vadcseresznye megjelenése óta vita, tanulmányozás és csodálat tárgya, így lenyűgöző és folyamatosan fejlődő témává vált. Ebben a cikkben elmélyülünk a Vadcseresznye lenyűgöző világában, feltárva eredetét, hatását és mai relevanciáját.
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Prunus avium L. | ||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vadcseresznye témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vadcseresznye témájú médiaállományokat és Vadcseresznye témájú kategóriát. |
A vadcseresznye, népies nevén madárcseresznye vagy egyszerűen cseresznyefa (Prunus avium) egész Európában elterjedt, őshonos fafaj, de az északi területeken ritkábban fordul elő. Telt virágú fajtáit díszfaként termesztik .
Jellemzői
A vadcseresznye 15–30 m magasra is megnövő lecsüngő ágú fa. Törzsének átmérője a másfél métert is elérheti. A fiatal példányok csúcsdominanciája erős, az így kialakuló kúpszerű lombozat később legömbölyödik. Gyorsan növő, viszonylag rövid életű (~80 év) faj. Fényes, vöröses barna kérge vékony, vízszintes csíkokban hámlik. Levelei szórt állásúak, elliptikusak, fűrészes szélűek. Lombhullató, a levelek ősszel narancssárgára, rózsaszínre vagy vörösre színeződnek lehullás előtt. A levélnyélen a levélváll közelében két vöröslő mirigyszemölcs található. Kétivarú virágai a lombfakadás előtt nyílnak 2-5 tagú csomókban, fehérek, hosszú kocsányon lógnak, ötszirmúak. A virágokat méhek porozzák be. Gyümölcse apró, előbb sárga, majd élénkpiros színre érik be. A termésen kívül a növény minden része enyhén mérgező, cianogén glikozidokat tartalmaz.
Felhasználása
Felhasználható: cukrozva nyersen, süteményekbe, tortákba, befőttekbe (kompótokba) stb. Mandulával keverve a cherry brandy alapanyaga, de gyümölcsbort is készítenek belőle.
A gyümölcsükért termesztett cseresznyefajták nagyobb gyümölcsöt adnak, édesebbek, jobban színezettek és savtartalmuk is kevesebb, mégis érdemes gyűjteni, mert más jelleget, ízt ad az ételnek.
Fajták, változatok
- P. avium var. juliana – szívcseresznye
- P. avium var. duracina – ropogós cseresznye
Díszfaként
- P. avium ’Plena’ – hófehér telt virágú, az alapfaj virágzása után néhány héttel kezd nyílni. [1]
Ökológiai jellemzők
Mérsékelten melegigényes, fényigényes, mezofil (közepes vízigényű), neutrofil (a semleges kémhatású talajokat kedveli).
Élőhely, előfordulás
Magyarországon szinte bármilyen domborzati viszonyok közt megtalálható, bár az alföldeket kevésbé kedveli. Gyertyános-tölgyesek társulásában gyakran megtalálható. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.[2][3]
Fája
Fája szép pirosas színű, közepesen kemény, értékes.
Jegyzetek
- ↑ John
- ↑ Varázslatos karsztvidék. lithosphera.hu. . (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
Források
- A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2014. március 15.)
- ↑ John: Owen Johnson: Európa fái. Ill. David More, ford. Illés Beatrix. : Kossuth. 2011. 322. o. ISBN 978-963-09-6602-3
