A mai világban a Málna nagy jelentőségű és széles közönség érdeklődésére számot tartó témává vált. A társadalomra gyakorolt hatásától a személyes szintre gyakorolt hatásig a Málna végtelen vitákat és kutatásokat váltott ki, amelyek célja, hogy megértsék valódi jelentését és hatókörét. A technológia és a globalizáció előrehaladtával a Málna még nagyobb jelentőséget kapott, vitákat és reflexiókat generálva különböző területeken, mint például a politika, a gazdaság, a kultúra és a környezetvédelem. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Málna-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat, elemezve annak mai jelentőségét és jövőbeli előrejelzéseit.
Málna | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Rubus idaeus L. | ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Málna témájú médiaállományokat és Málna témájú kategóriát. |
A málna (Rubus idaeus), a Dunántúl egyes részein elterjedt népies magyar neve a „Boldogasszony csipkéje” és a himpér, a német Himbeere (szarvastehénbogyó) szó alapján.[1] Magyarországon őshonos, föld alatti tarackokat hajtó, kb. 2 m magas félcserje. Levelei 3-5, ritkán 7 tagúak, felül simák, alul gyapjasak, szélük fűrészfogas. Májustól augusztusig virágzik. A virágok fehérek, laza fürtökben vagy bugában állnak. Vörös, csonthéjas bogyókból álló terméscsoportja 30-40 nap alatt fejlődik ki és érik be, a szederrel ellentétben leválik a vackáról. Ízletes gyümölcs, konzervipari alapanyag. Magas vízigényű, öntözést igényel. A gyengén savas, tápanyagban gazdag talajt kedveli. Sarjadzással szaporodik.
Már az ókorban is gyógynövényként volt ismert. A középkorban elsősorban kolostorokban foglalkoztak vele. Carolus Clusius már 1601-ben különbséget tett vörös és sárga fajták között.[2]
Európában majdnem mindenütt megtalálható, de a mediterrán országokban a hegyekbe húzódott vissza. Nem él Portugáliában, Izlandon, és Skandinávia északi részén. Amerikában őshonos fajtája a fekete málna.
A latin Rubus idaeus név visszavezethető Pedaniosz Dioszkoridész i. sz. 50-68 között keletkezett De materia medica[3] c. művére, de lehetséges, hogy a görög orvostól, Krateuastól származik (kb. i. e. 100)[4] Caius Plinius Caecilius Naturalis historia (kb. i. sz. 77.) c. művében két helyen is említi a növényt és azt írja, hogy a görögök „Idaeus rubus“ néven ismerik,[5] mert csak Idában terem.[6] A fajta neve valószínűleg a Troászban (ma Törökország területén) lévő Ida-hegységről kapta a nevét, mert csak ez a hegység fekszik a málna előfordulási területén, miközben a Krétában található, Idának is nevezett Psziloritisz-hegység széles körzetében a faj hiányzik.[7]
A vad málna Európa mérsékelt övi részében a boreális zónáig és Nyugat-Szibériáig előfordul. A mediterrán zónában dél felé haladva megjelenése egyre ritkább, és a hegységben a montán övtől a szubalpin régiókhoz kötődik. Az Alpokban 2000 m magasságig megtalálható. Telepítették továbbá Észak-Amerika keleti részén, Grönlandon és Új-Zélandon is.
1. Oroszország | 197 |
2. Mexikó | 165 |
3. Szerbia | 110 |
4. Lengyelország | 103 |
5. USA | 0,81 |
6. Spanyolország | 0,48 |
7. Ukrajna | 0,36 |
8. Portugália | 0,27 |
9. Bosznia-Hercegovina | 0,16 |
10. Chile | 0,15 |
– | |
31. Magyarország | 0,004 |
.. | |
Föld összesen | 886 |
A világ számos helyén termesztik, 2021-ben több mint 40 országban, és az éves termés mennyisége meghaladta a 886 ezer tonnát. A világ legnagyobb málnatermelői közé tartozik Oroszország, Mexikó, Szerbia, Lengyelország és az Egyesült Államok. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Oroszország, Mexikó és Szerbia az éves termés több mint felét (53%) adták a világ málna termelésének.
A málna pionír élőlényként megjelenik fátlanított terepen. Félárnyékos fekvésű, nitrátgazdag talajban tenyészik, például magas páratartalmú és hűvös nyári hőmérsékletű tisztásokon és erdőszéleken. A málna nem tűri a talajvizet, mert érzékeny a gyökerek megbetegedéseire.[9]
A málna rendszertanilag az Idaeobatus alnemzetséghez tartozik. Rokonfajok Északkelet-Ázsiában (Rubus nipponicus) és Észak-Amerikában (Rubus strigosus, Rubus melanolasius) fordulnak elő.[10]
Alapvetően két fő fajta létezik: nyári- és őszi málnafajták.
|
|
Gyümölcse miatt kedvelt kerti növény. A magas vitamintartalma miatt egészséges gyümölcsöt gyakran nyersen fogyasztják, illetve lekvárként, kompótként, zseléként vagy szörpként kerül a konyhákban felhasználásra. A méhészetben a málna – köszönhetően nektárja magas (36-70%-os) cukortartalmának, továbbá magas cukorértékének (0,18–3,80 mg cukor naponta virágonként) – a méhek számára egy megbecsült melléktápanyagforrás.[11] A málnát tiszta alkohol édesítésére is használják. A gyümölcs szüret után már nem érik tovább, így a nem klimakterikus gyümölcsök közé tartozik.
A málna gyümölcse bor készítésére is alkalmas. A málnabogyókat összezúzzák, előerjesztik, majd kipréselik. A visszamaradt cefrét vízzel leforrázzák és újra kipréselik. A préselésekből nyert levet összekeverik. Cukorból és málnaléből szirupot főznek, amit hozzáadnak a kipréselt málnaléhez.
A málna levele is használatos jótékony hatásai miatt. Rák ellenes hatással és gyulladáscsökkentő hatással bír, cukorbetegség esetén vagy fájdalmas menstruáció esetén, illetve száj- torok- és gyomornyálkahártya-gyulladás esetén is előnyös a fogyasztása, szülés megkönnyítése céljából is alkalmazzák, hasmenés ellen is alkalmas, jótékony hatással bír gyomor és bélrendszeri problémák esetén is.[12]
A málnalevél lavonoidokat (kvercitin, kaempferol, tilirozid, kvercetinglikozid, hiperozid, myricitin, epikatechin-gallát, proanthocianidin B1), klorogénsavat, fenolsavakat (ellagsav, gallin, koffein, p-kumarinsav), polifenolokat, triterpéneket, ásványi sókat, tanninokat, glikozidokat, szerves savakat, csersavakat, metil-gallátot, alkoholokat, aldehideket, C-vitamint és E vitamint tartalmaz.[12]
Rendszerint sarjadzással szaporodik. Ritkán bujtvány útján is szaporodhat. A magok útján történő szaporodás is előfordul. Mivel a csírázás, csak egy bizonyos idő elteltével következik be, ezért a kertészetben gyorsítják a csírázást.
100 gramm málna tartalmaz:[13] | |||||||
Kilokalória | Kilojoule | Víz | Zsír | Kálium | Kalcium | Magnézium | C-vitamin |
34 | 142 | 84 g | 0,3 g | 170 mg | 40 mg | 30 mg | 25 mg |
Egy felnőtt napi szükséglete:[13][14] | |||
Kálium | Kalcium | Magnézium | C-vitamin |
9% | 5% | 10% | 33% |