Fehér üröm
Mai cikkünkben a Fehér üröm lenyűgöző világába fogunk beleásni. Ez a téma manapság rendkívül fontos, hiszen mindennapi életünk különböző területein transzcendentális jelentőséggel bír. Ezen a vonalon fogjuk feltárni a témát alkotó különböző aspektusokat, valamint annak társadalmunkra gyakorolt hatásait és következményeit. A Fehér üröm olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki a tudományos és tudományos területen, és tanulmányozása továbbra is vitákat és vitákat generál. Kétségtelen, hogy ez egy olyan téma, amely megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket, ezért reméljük, hogy ez a cikk nagy segítségünkre lesz a Fehér üröm fontosságának további megértésében.
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Artemisia absinthium L. | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fehér üröm témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér üröm témájú médiaállományokat és Fehér üröm témájú kategóriát. |
A fehér üröm[1] vagy abszintüröm[1] (Artemisia absinthium) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó növényfaj. Magyarországon már a középkorban is elterjedt fűszer- és gyógynövény. Magyar népi elnevezései a bárányüröm, hegyi üröm, patikai üröm, pusztai üröm, kálvinista tapló vagy mesétfű, de nem összetévesztendő a leggyakrabban szintén bárányürömnek nevezett Artemisia ponticával.
Latin nevének eredete
Az Artemisia a görög Artemisz istennő nevére utal, ugyanis az ő adományának tartották, az Absinthium pedig a fehér üröm görög nevének (αψίνθιον, apszínthion) latinosított változata. Eredete vitatott: a görögben az a- + pszinthosz ~ "élvezhetetlen", egy elfogadottabb elmélet szerint viszont az aspand-ból származik, mely az egyik perzsa dialektusban egy keserű növény neve volt, valószínűleg a szíriai rutafűé (Peganum harmala).[2]
Jellemzői
Évelő növény. Az alsó részében elfásodó, felső részében elágazó, ezüstmolyhos szára másfél méternél magasabbra is megnő.
Előfordulása
Elterjedési területe Közép- és Dél-Európa, Kelet-Ázsia és Észak-Afrika. Bokros, napos, száraz helyeket kedveli, elsősorban dombvidékeken, utak mentén, kerítések mellett, emberi települések közelében vagy köves területeken fordul elő.[3]
Felhasználása
A fehér ürmöt fűszer- és gyógynövényként is felhasználják: termesztése általánosan elterjedt. Legtöbbször a föld feletti virágos hajtását gyűjtik, ez (Absinthii herba) a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben is szerepel.
Legújabb szabályozások szerint, emberi alkalmazása tilos, de korlátozással a hajtás használható, ha tujon tartalma kisebb, mint 6 mg a napi adagban, a késztermékre vonatkozóan.[4]
A természetben gyakoribb fekete ürömhöz hasonlóan fűszernövényként használatos. Íze, illata hasonlít a citroméra, fűszeres. A növény minden része illatos és keserű. Főként húsételek (például csülök) ízesítéséhez használják, de például fagylaltok fűszerezésére is alkalmas. Ürmösborok (vermut), keserű italok, likőrök egyik fűszere is.
A fehér ürmöt, mint a világ állítólag legkeserűbb növényét már az egyiptomiak és a görögök ismerték és gyógyításra használták. A Magyar Királyság területén a középkori kolostorkertekben megtalálható volt, a szerzetesek különböző elixíreket készítettek belőle. Étvágygerjesztő hatása miatt gyógyteák alkotórészeként is használatos.
A belőle nyert illóolaj görcsoldó, bélféregűző gyógyszerek egyik alapanyaga. Izgató szerként is használják és a váltóláz gyógyítására is alkalmazható. Külsőleg reuma elleni készítményekben használják. Gyomor- és bélfekélyben szenvedő betegeknél káros hatású. Nagyobb adagban mérgezés léphet fel, melynek tünetei: hányás, erős hasmenés, vizelet-visszatartás, eszméletvesztés, görcsök.[3]
Az ánizs és az édeskömény mellett ez a növény az egyik fő összetevője az abszintnak, ami a 19. és 20. század fordulóján hatalmas divatnak örvendett, míg sok országban átlagosan 90 évre be nem tiltották epilepsziát, elmebajt és egyéb betegségeket okozó hatására hivatkozva,[5] ám a modern tudomány ezen vádakat megalapozatlannak találta, és az Európai Unióban történt, 1988-as rehabilitációja utáni hamisítványok közt mára ismét megjelent eredeti formájában is.[6][7]
A C- és B-vitaminon kívül tartalmaz még 0,2–0,9% illóolajat (tujon, tujol, pinén, fellandrén, kadinén), keserűanyagot (abszintin), cserzőanyagot és borostyánkősavat. Az abszintin felelős az üröm keserű ízéért: 1 gramm akár 70 liter vízben is észrevehető.[6]
Toxicitása
A fehér üröm illóolajában található tujont az orvostudomány a 19. század második felétől kezdve egészen a 21. század elejéig az abszintizmusnak nevezett, nem létező betegség fő okozójának tartotta.
Az ürömolajban található tujon GABA-antagonista; túladagolás esetén izomrángásokat, még nagyobb mennyiségben heves görcsöket okoz. Fokozott fogyasztása a központi idegrendszer leépüléséhez vezethet. Kis mennyiségben (amennyit pl. az abszint is tartalmaz) nincs számottevő mérgező hatása. A tujont az abszintizmus félreértelmezése nyomán sokan hallucinogénnek tartják, de ennek tudományos alapja nincs.[8]
Jegyzetek
- ↑ a b Priszter
- ↑ Absinthe etymology. Gernot Katzer’s Spice Pages. . (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
- ↑ a b Fehér Üröm. nepgyogyaszat.hu. (Hozzáférés: 2010. október 30.)
- ↑ Az OGYÉI Tudományos Tanácsadó Testülete által élelmiszerekben, étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények
- ↑ The LANCET on ABSINTHE 1868 - 1930. The Lancet ; Oxigénée, 2004. . (Hozzáférés: 2010. október 16.) April 26, 1930, Pages 944 to 946
- ↑ a b Megfejtették az abszint titkát. Múlt-kor, 2008. május 20. . (Hozzáférés: 2010. június 21.)
- ↑ Európai Uniós PDF dokumentum (német nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2010. július 30.) lásd thujon a 11. oldal táblázatában.
- ↑ Thujone Gamma-Aminobutyric acid type A receptor modulation and metabolic detoxification. Hold K., Sirisoma N., Ikeda T., Narahashi T. and Casida J. (2000). Hozzáférés ideje: 22 May 2006.
Források
- Priszter: Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és tudományos növénynevek szótára (magyar nyelven). Budapest: Mezőgazda Kiadó, 263., 306. o. (1999). ISBN 963 9121 22 3
További információk
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. október 30.)
- Artemisia absinthium L. (angol nyelven). Encyclopedia of Life. (Hozzáférés: 2010. október 30.)
- Wormwood (angol nyelven). The Vaults of Erowid. (Hozzáférés: 2010. október 30.)
- Fehér üröm, zoldszeresz.hu
