Nikotin

A mai világban a Nikotin a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes témává vált. Akár az emberek mindennapi életére, akár a globális gazdaságra gyakorolt ​​hatása, akár a technológia fejlődésében betöltött szerepe miatt, a Nikotin olyan téma, amely továbbra is vitákat és elemzéseket generál különböző területeken. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Nikotin különböző oldalait és perspektíváit, azzal a céllal, hogy átfogó és naprakész képet nyújtsunk erről a manapság annyira aktuális témáról.

Nikotin
IUPAC-név
(S)-3-(1-metil-2-pirrolidinil)piridin
Kémiai azonosítók
CAS-szám 54-11-5
ATC kód N07BA01
Gyógyszer szabadnév nicotine
Gyógyszerkönyvi név Nicotinum
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C10H14N2
Moláris tömeg 162,23 g/mol
Sűrűség 1,01
Farmakokinetikai adatok
Biológiai
felezési idő 		2 óra
Terápiás előírások
Terhességi kategória Category X
Alkalmazás dohányzás, szippantás (tubák), rágógumi, snüssz, elektronikus cigaretta

A nikotin az alkaloidok közé tartozó szerves vegyület. Nevét Jean Nicot de Villemain francia diplomatáról kapta, aki a 16. század második felében elterjesztette a tubákolás szokását a francia királyi udvarban.

Főleg a burgonyafélék termelik: nagy mennyiségben található a dohányban, kevesebb a paradicsomban és a burgonyában.[1] A szervezetben aktiválja a nikotinos acetilkolin receptorral rendelkező sejteket, az így felszabaduló adrenalin pedig növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és a vér glükóz-szintjét, illetve szapora légzést okoz. Bár a nikotin erős méreg, az öngyilkossági esetektől és a balesetektől eltekintve közvetlen halált ritkán okoz, egyrészt mert a dohánytermékekben található hatóanyag egy része elég, mielőtt a szervezetbe kerülne, másrészt mert a krónikus fogyasztók hozzászoktak. Mivel a nikotin növeli az agy dopaminszintjét, fogyasztása súlyos függőséghez vezet.

Hatása

A nikotin erős méreg, felszívódik bőrön át, belélegezve, lenyelve, mennyiségtől függően halálos, ezt a hatását használták fel a növényvédelemben a kártevő rovarok elpusztítására. Humán LD50 értéke egyes becslések szerint 6,5-13 mg/kg.[2]

A nikotin a vegetatív, szimpatikus idegekből noradrenalint, a mellékveséből adrenalint, az agyalapi mirigy hátulsó lebenyéből antidiuretikus hormont tesz szabaddá. Ezekből eredő perifériás hatásai: a vérnyomás, a szívfrekvencia növelése, verejtékezés, a vizeletelválasztás csökkenése, a vér szabadzsírsav-szintjének növekedése. A gyomor-bélmozgások általában lassulnak, ugyanakkor a székelési reflex megindulhat. Központi idegrendszeri hatásai: mérsékelt adagokban általában javítja a szellemi funkciókat, gyorsítja a reakciókat, csökkenti az álmosságot és az étvágyat. Túladagolása számos kedvezőtlen hatást vált ki, részben a receptorok túlzott ingerlése, részben viszont deszenzibilizáció útján való gátlása miatt. Azt fontos megjegyezni, hogy a nikotin önmagában nem rákkeltő.

Felhasználása

A nikotint a legtöbben a hagyományos cigaretta hatóanyagaként ismerik, de használják rovarölő szerként, valamint gyógyszerként is, igaz kis mennyiségben.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Communications, EBCONT: Nicotin. roempp.thieme.de. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
  2. ↑ (2014. január 1.) „How much nicotine kills a human? Tracing back the generally accepted lethal dose to dubious self-experiments in the nineteenth century”. Archives of Toxicology 88 (1), 5–7. o. DOI:10.1007/s00204-013-1127-0. PMID 24091634. PMC 3880486. 

Kapcsolódó szócikkek

További információk

  • Hohenberg József: A dohány és a dohányzás. A dohányzás története, a dohányzás hatása az emberi szervezetre. Küzdelem a nikotin ellen; Novák, Budapest, 1928
  • Allen Carr: Nikotinstop! Szabadulás egy káros szenvedélytől; ford. Szabó Olimpia; Charta, Budapest, 1992
Ez a gyógyszerészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!