Fűszerkömény

Ma a Fűszerkömény-ről szeretnénk beszélni, egy olyan témáról, amely az elmúlt években nagy aktualitást kapott. A Fűszerkömény olyan probléma, amely minden korosztályt, nemet és nemzetiséget érint, mivel kimutatták, hogy jelentős hatással van a mindennapi élet különböző területeire. Megjelenése óta a Fűszerkömény számos vitát, kutatást és változást generált különböző területeken, ami arra késztet bennünket, hogy elgondolkodjunk a fontosságáról és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáról. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Fűszerkömény hatását és a jövőre nézve.

Fűszerkömény
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Család: Zellerfélék (Apiaceae)
Nemzetség: Kömény (Carum)
Faj: C. carvi
Tudományos név
Carum carvi
Linné, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fűszerkömény témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fűszerkömény témájú médiaállományokat és Fűszerkömény témájú kategóriát.

A fűszerkömény (Carum carvi) az ernyősvirágzatúak rendjébe és a zellerfélék családjába tartozó faj.

A legelterjedtebb és legkedveltebb fűszerek közé tartozik, a Biblia is említést tesz róla. Európában a 13. században terjedt el.

Zsíros olajat és fehérjét is tartalmaz. Az erősen fűszeres ízű mag (Carvi fructus) hatóanyaga az illóolajában levő karvon. Illóolajában kuminaldehid is található.[1]

Egyéb nevei: konyhakömény, keménymag, régikömény, hasznos kömény.

Jellemző kártevője a köménymoly (Depressaria daucella).

Megjelenése

20–50 cm magas, kétnyári növény. Gyökere gumós, fehér színű, ehető, édes ízű, aromás, hasonló a paszternákhoz. Szára csupasz, hosszában barázdált, keskeny lándzsás levelei erősen osztottak. Apró, fehér virágai ernyőben nyílnak, kerekded, barázdált termése 3–4 mm nagyságú, kissé ánizsos, enyhén borsos, mentolos ízű. A növény bármely része megmorzsolva erős illatot áraszt.[2]

Farmakológiai hatásai

Az egyik kutatási eredmény alapján a kuminaldehid, kis molekulaként gátolja az alfa-szinuklein csomósodását,[3] amely olyan súlyos neurodegeneratív betegségekben játszik szerepet, mint a Lewy-testek által okozott elmebaj,[4] Parkinson-kór, és multiszisztémás atrófia.[5]

Felhasználása

Köménymag
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 375 kcal   1567 kJ
Szénhidrátok44.24 g
- Cukrok  2.25 g
- Étkezési rostok  10.5 g
Zsír22.27 g
- telített  1.535 g
- egyszeresen telítetlen  14.04 g
- többszörösen telítetlen  3.279 g
Fehérje 17.81 g
Víz8.06 g
A-vitamin ekviv.  64 μg8%
Tiamin (B1-vitamin)  0.628 mg55%
Riboflavin (B2-vitamin)  0.327 mg27%
Niacin (B3-vitamin)  4.579 mg31%
B6-vitamin  0.435 mg33%
Folsav (B9-vitamin)  10 μg3%
B12-vitamin  0 μg0%
C-vitamin  7.7 mg9%
E-vitamin  3.33 mg22%
K-vitamin  5.4 μg5%
Kalcium  931 mg93%
Vas  66.36 mg510%
Magnézium  366 mg103% 
Foszfor  499 mg71%
Kálium  1788 mg38%
Nátrium  168 mg11%
Cink  4.8 mg51%

Fanyar, érdekes íze miatt más fűszerekkel ritkán kombinálják. Bizonyos ételekbe (saláták, körözött) beleszórják, másokba (kelkáposzta-főzelék, húsok) belefőzik, a rántott levesnél (köménymagleves) viszont a rántásba teszik. Levesek, saláták, főzelékek, sültek, káposztás, burgonyás, sajtos, túrós ételek, kolbászfélék, körözöttek, puha sajtok, péksütemények, pogácsák ízesítője; a savanyúságok és a savanyú káposzta elengedhetetlen fűszere. Fűszerkeverékek és -kivonatok alapanyaga. Egészben és őrölt formában is kapható.

Jegyzetek

  1. A kuminaldehid megtalálható még az eukaliptusz, mirha, fahéj és más illóolajokban is.
  2. Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 132. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
  3. Morshedi D, Aliakbari F, (2012. Spring). „The Inhibitory Effects of Cuminaldehyde on Amyloid Fibrillation and Cytotoxicity of Alpha-synuclein”. modares journal of medical sciences: pathobiology 15 (1), 45–60. o. 
  4. Arima K, Uéda K, Sunohara N, Hirai S, Izumiyama Y, Tonozuka-Uehara H, Kawai M (1998. October). „Immunoelectron-microscopic demonstration of NACP/alpha-synuclein-epitopes on the filamentous component of Lewy bodies in Parkinson's disease and in dementia with Lewy bodies”. Brain Res. 808 (1), 93–100. o. DOI:10.1016/S0006-8993(98)00734-3. PMID 9795161. 
  5. Arima K, Uéda K, Sunohara N, Arakawa K, Hirai S, Nakamura M, Tonozuka-Uehara H, Kawai M (1998. November). „NACP/alpha-synuclein immunoreactivity in fibrillary components of neuronal and oligodendroglial cytoplasmic inclusions in the pontine nuclei in multiple system atrophy”. Acta Neuropathol. 96 (5), 439–44. o. DOI:10.1007/s004010050917. PMID 9829806. 

További információk