A Fehér mustár olyan téma, amely a történelem során sok ember figyelmét felkeltette. Felfedezése óta felkeltette a kutatók, tudósok és a nagyközönség érdeklődését. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Fehér mustár különböző oldalait, a társadalomra gyakorolt hatását, a mai relevanciáját és a jövőbeni szerepét. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a tudományos és technológiai fontosságáig a Fehér mustár kitörölhetetlen nyomot hagyott a minket körülvevő világban. Átfogó elemzéssel igyekszünk rávilágítani erre a lenyűgöző témára és mindennapi életünkre gyakorolt hatásaira.
Fehér mustár | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Sinapis alba L. | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Fehér mustár témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér mustár témájú médiaállományokat és Fehér mustár témájú kategóriát. |
A fehér mustár, más néven angol mustár vagy fehér repce (Sinapis alba) a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó növényfaj. Nyugat-Ázsiából és a mediterrán térségből származik. Több földrészen termesztik, Magyarországon is nagy területen. Magja jelentős fűszeralapanyag.
Egyéves, 50–80 cm magasra nő, levelei szórt állásúak, szárnyasan hasogatottak. Hajtásai szőrösek. Virágzata sátorozó fürt, virága sárga. Termése 3-6 magot tartalmazó becő. Magjai sárgák.
Magyarországon főleg a fehér mustár magját használják fel a mustárpép készítéséhez, más országokban a szareptai mustárt (Brassica juncea) is, ennek íze kissé a tormára emlékeztető. Olaját is felhasználják. Magja nyálkaanyag tartalma miatt enyhe hashajtó hatású; ezen kívül antibakteriális, antivirális, étvágygerjesztő, szélhajtó, emésztést segítő, vízhajtó, hánytató és nyálkaoldó hatása van.[1]
Mustárglikozidok, illóolaj, zsírosolaj, nyálkaanyag; erukasav-tartalma kedvezőtlen jellemzője.