Déli méhfű

A mai világban a Déli méhfű nagyon fontos és érdekes téma lett. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a történelemben betöltött fontossága, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása, akár bármely más szempont miatt, amely kiemeli, a Déli méhfű olyan téma, amely megérdemli a mélyreható feltárást. Ebben a cikkben belemerülünk a Déli méhfű lenyűgöző világába, elemezzük különböző aspektusait, és felfedezzük jelentését a jelenlegi kontextusban. A Déli méhfű eredetétől napjainkig olyan téma, amely mindig felkelti a szakértők és a rajongók érdeklődését. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezőútra és a Déli méhfű megismerésére.

Déli méhfű
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Nemzetség: Melittis
Faj: M. melissophyllum
Tudományos név
Melittis melissophyllum
L.
Szinonimák
  • Mellitis melissifolium Salisb[1]
  • Melittis grandiflora[2]
  • Melittis sylvestris[2]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Déli méhfű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Déli méhfű témájú médiaállományokat és Déli méhfű témájú kategóriát.

A déli méhfű[3] (Melittis melissophyllum), vagy mecsekifű[4] vagy délvidéki méhfű[5] az ajakosvirágúak rendjébe, az árvacsalánfélék családjába tartozó, évelő gyógynövény. A méhfű (Melittis) növénynemzetség egyetlen faja.[6] Közép- és Dél-Európában, valamint Nagy-Britanniában honos.[2] E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.[7][8]

Leírása

Virágai

Közepes termetű (30-60 cm) magas, lágy szárú, évelő növény. Virágos szára felálló, a levelei tojásdadok, fűrészes-fogas szélűek. Egyik legnagyobb virágú ajakosunk. A virágok kisebb, 1-3 tagú (álernyő) csoportokban állnak a levelek hónaljában, fehéres-rózsásak. A párta határozottan kétajkú, alsó ajka rózsaszín, a középső karéjon rendszerint sötétebb bíborszínű folt található.[5] Csészéje hosszú szőrű. Virágai megporzását csak a hosszú szájszervű méhek, vagy dongók képesek elvégezni. Üde lomberdőkben találkozhatunk vele.

Alfajok

Felhasználása

Régen sebek ápolására, vértisztítónak és vizelethajtónak használták. Ismert nyugtató hatása is.[2] Jelenleg nagyobb jelentősége van a szárított hajtásaiból készült „mecseki teának”.

Gyógyhatása

A népi gyógyászatban különösen meghűlés ellen jelentős, de kellemes aromája miatt fogyasztják élvezeti teának is. A kumarinillatú, glikozidot, cserzőanyagot tartalmazó hajtásából forrázott teát emésztő- és légzőszervi betegségeknél alkalmazzák. Nyugtató hatása miatt gyermekeknek, öregeknek is adható álmatlanság ellen.

Jegyzetek

  1. ↑ Melittis melissophyllum L., Sp. Pl.: 597 (1753).. World Checklist of Selected Plant Families. (Hozzáférés: 2013. október 27.)[halott link]
  2. ↑ a b c d Melittis melissophyllum - L.. Plants For A Future. (Hozzáférés: 2013. október 27.)
  3. ↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1999. ISBN 963 9121 22 3  
  4. ↑ Rápóti–Romváry. Gyógyító növények, 219. o. (1983) , továbbá mint mecseki tea, nagyvirágú méhfű, M. grandiflora Sm. syn. M. melissophyllum L.
  5. ↑ a b Penszka K. (szerk.). A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 166-167. o. (2001). ISBN 963 19 2183 2 
  6. ↑ Scheen, A. C., et al. (2008). Molecular phylogenetics of tribe Synandreae, a North American lineage of lamioid mints (Lamiaceae). Cladistics 24(3) 299-314.
  7. ↑ Varázslatos karsztvidék. lithosphera.hu. . (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  8. ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  9. ↑ Melittis melissophyllum subsp. albida. The Plant List. 2010.
  10. ↑ Melittis melissophyllum subsp. carpatica. The Plant List. 2010.

Lásd még