A mai világban a Turbolya olyan téma, amely a társadalom különböző területein vált aktuálissá. A politikától a populáris kultúráig a Turbolya emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Az idő múlásával a Turbolya globális jelenséggé vált, amely vitákat, vitákat és bizonyos esetekben buzgó követést váltott ki követői körében. A 21. század előrehaladtával a Turbolya továbbra is az érdeklődés témája, és hatása az emberek interakciójában, tájékoztatásában és egymáshoz való viszonyában tükröződik. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Turbolya hatását a mai társadalomra, és elemezzük jelentőségét a modern világban.
Turbolya | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Erdei turbolya (A. sylvestris)
| ||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Magyarországon előforduló fajok: | ||||||||||||
| ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Turbolya témájú médiaállományokat és Turbolya témájú kategóriát. |
A turbolya (Anthriscus) egy, a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó növénynemzetség 13 fajjal, melyek közül 7 fordul elő Európában ebből 4 Magyarországon. Évelők vagy egynyáriak.
Fajai Európában és Ázsia mérsékelt övi részein fordulnak elő.
Üreges száruk elágazó, virágzatuk csúcsálló összetett ernyő, a gallérlevelek hiányoznak, a legvégső ernyőcskék gallérkalevelei megvannak, szélük pillás. A virágok fehérek, vagy zöldes színűek, szórt állású leveleik két- vagy háromszorosan összetettek. A turbolya fajok a bakszakállbagoly (Amphipyra tragopoginis) nevű lepkefaj hernyóinak tápláléknövényei.
Az illatos turbolya a francia konyha kedvelt fűszernövénye tavaszi salátákhoz, húslevesekhez, vadasételekhez (ezekhez a gyenge, még virágtalan növényeket gyűjtik, ugyanis az idősebbek – akárcsak más fajoknál – a kor előrehaladtával gyakran megkeserednek).[1]
A turbolya korábban hazánkban is nagyobb népszerűségnek örvendett. A korabeli tudósítások szerint 1886-ban Békéscsabán, Südy István gyógyszerésznél bárki vehetett magának turbolyaszörpöt és cukorkát, melyeket tüdő- és mellbajra, makacs görcsös köhögés, szamárhurut, nátha, láz és nehéz légzés ellen alkalmaztak.[1]