Vadszeder

Ebben a cikkben a Vadszeder témával fogunk foglalkozni, amely az utóbbi időkben a jelenlegi társadalmunkban betöltött fontossága miatt vált aktuálissá. A Vadszeder nagy vitát váltott ki, és sok ember érdeklődését felkeltette a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatása miatt. Ebben a cikkben a Vadszeder-hez kapcsolódó különféle szempontokat vizsgáljuk meg, eredetétől a mai hatásig, azzal a céllal, hogy mélyrehatóan elemezzük jelentését és társadalmunkra gyakorolt ​​hatását. Ezenkívül a Vadszeder-ről különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk megvizsgálni, hogy teljes és objektív képet kapjunk a témáról. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezési és elemzési úton a Vadszeder-ről!

Vadszeder
(Rubus fruticosus)
(Rubus fruticosus)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Nemzetség: Szeder (Rubus)
Faj: R. fruticosus
Tudományos név
Rubus fruticosus
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vadszeder témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vadszeder témájú médiaállományokat és Vadszeder témájú kategóriát.

A vadszeder vagy földi szeder (Rubus fruticosus) a szeder nemzetséghez tartozó, egész Európában elterjedt gyümölcstermő gyógynövény. Tulajdonképpen gyűjtőfaj, vagyis egymáshoz nagyon hasonló, illetve egymással könnyen és gyakran kereszteződő kisfajok összessége. Ezekből Magyarországon eddig több mint 160-at különítettek el.[1] Ezek pontos megkülönböztetése nehéz, ugyanakkor a gyümölcsként vagy gyógynövényként való felhasználás szempontjából lényegtelen. Népies neve: szeder, fekete szeder, földi szeder.

Termőhelyei

Termőhelyei erdők, erdőszélek, cserjések, tisztások, ahol gyakran áthatolhatatlan bozóttömeget alkot. Gyakori növény, majdnem egész Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában elterjedt.[2]

Leírása

1,5–2 m magasra növő tüskés hajtásai a földig hajolnak, szárnyalt levelei tojásdadok, fogazott szélűek, levélnyele, levélerezete is tüskés. Öt szirmú virágaiból, melyek fehérek vagy rózsásak, húsos, lédús, éretten fekete színű csoportos termés fejlődik. Virágzási ideje június és augusztus között van.[2]

Felhasználása

Nyersen fogyasztva kellemes, üdítő hatású. Alkalmas még süteményekbe, gyümölcstortákba, lekvár és zselé, illetve gyümölcsbor készítésére is. Szárított levelét gyógyteaként használják. Magas a foszfor- és vastartalma. 8 g fehérjét, 18 g zsírt, 60 g szénhidrátot, 5 g szerves sót és 40 g rostot tartalmaz kilogrammonként.

Nagyon jó mézképző, világos színű méz készül virágjai nektárjából.[3]

Hatóanyagok

Levele tartalmaz flavonoidokat, pektint, csersavat (gallotannint), szterolokat és a triterpént. Gyümölcse gazdag C-, B1-, B2-, B3-, B6-, B12-, A provitaminokban, ásványi anyagokban és gyümölcssavakban.[4]

Gyógyhatásai

Torokfájás, torokgyulladás, afta, hasmenés, fehér folyás ellen alkalmazzák.[3]

Virágdiagram

Vadszeder virágdiagram

Képek

  • Virágai
    Virágai
  • Termései
    Termései
  • Vadszeder lekvár főzése.
    Vadszeder lekvár főzése.

Jegyzetek

  1. ↑ Simon Tibor. A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 9631903494 
  2. ↑ a b Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 148. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
  3. ↑ a b Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 266. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
  4. ↑ VADSZEDER - Rubus fruticosus. blogspot.hu, 2013. szeptember 15. . (Hozzáférés: 2016. augusztus 31.)

Források

Kapcsolódó szócikkek