Nagytapolcsány

Ebben a cikkben a Nagytapolcsány fontosságával foglalkozunk a mindennapi életben, és feltárjuk a jelentőségét társadalmunk különböző aspektusaiban. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a Nagytapolcsány alapvető szerepet játszik abban, ahogyan a minket körülvevő világgal kommunikálunk. Részletes elemzéssel megvizsgáljuk, hogy a Nagytapolcsány hogyan fejlődött az idők során, és hogyan alakítja továbbra is tetteinket és döntéseinket a jelenben. Ezenkívül megvizsgáljuk a Nagytapolcsány jövőbeli kilátásait, és azt, hogy miként változhat relevanciája a jövőben. Ennek a cikknek a célja, hogy átfogó és részletes áttekintést nyújtson a Nagytapolcsány fontosságáról, és arra kéri az olvasókat, hogy gondolkodjanak el a saját életükre gyakorolt ​​hatásáról.

Nagytapolcsány (Topoľčany)
Nagytapolcsány látképe kelet felől
Nagytapolcsány látképe kelet felől
Nagytapolcsány címere
Nagytapolcsány címere		 Nagytapolcsány zászlaja
Nagytapolcsány zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Rangváros
PolgármesterPeter Baláž
Irányítószám955 01
Körzethívószám00421 (0) 38
Forgalmi rendszámTO
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség25 249 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség985 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság174 m
Terület27,576 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 33′, k. h. 18° 11′48.550000°N 18.183333°EKoordináták: é. sz. 48° 33′, k. h. 18° 11′48.550000°N 18.183333°E
Nagytapolcsány weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytapolcsány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Ez a szócikk Nagytapolcsányról szól. Hasonló címmel lásd még: Tapolcsány (egyértelműsítő lap).

Nagytapolcsány (szlovákul Topoľčany) város Szlovákiában. A Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásának székhelye. Kisbölgyén és Nagybölgyén tartozik hozzá.

Fekvése

Nyitrától 32 km-re északra, a Bebrava jobb partján fekszik.

Története

Nagytapolcsány területe már az őskorban lakott volt, majd bronzkori, római, ószláv és honfoglalás kori magyar település.

A várost német telepesek alapították a 12. században. Először 1173-ban említik Tupulchan néven. Várának romja a várostól 15 km-re északnyugatra, Kővárhely falu határában áll. A vár a 13.–14. század fordulóján épülhetett, első birtokosai a Csákok voltak, majd királyi vár. Az 1440-es években a husziták egyik támaszpontja. Katonai szerepe ezután már nem volt. A 17. században késő reneszánsz stílusban átépítették, a 19. században egyes részeit helyreállították, azóta pusztul.

A városnak 1285-ben már volt temploma. 1318-ban Thopolchan, 1332-ben Tapolchan néven említik. A 14. század elején Csák Máté birtoka. Csák Máté halála után királyi város lett. Szabad királyi városként 1342-ben említik először. 1431-ben huszita támadás érte. A 15. században fallal erősítették meg. 1584-ben parasztlázadás tört ki, 1599-ben a török dúlja fel. A 16. században az Országh és Losonczi családok birtoka. A század közepén itt is elterjedt a reformáció. Evangélikus iskoláját 1580-ban alapították. A század végén 124 ház állt a településen. 1599-ben a török fosztotta ki a várost. 1601-ben a Forgách családé lett. A 17. században kezdtek megalakulni céhei, az első az 1609-ben alapított cipészek céhe volt. Rajtuk kívül még számos kézműves is élt itt. Céhük volt többek közt a csizmadiáknak, szabóknak, gombkötőknek, szűcsöknek. A 18. század közepén már 116 céhbe tömörült kézműves élt és dolgozott a városban. 1618-ban II. Rudolf császártól vásártartási jogot kapott. 1715-ben 117 háztartás volt a városban. 1719-ben a Berényi, 1733-ban a Traun család lett a birtokosa. A régi Szent András templom helyén 1740-ben barokk templom épült, melyet 1779–1802 között újjáépítettek. 1750 körül épült a kegykápolna. A 18. század végén hatalmas tűzvészek pusztították a várost. 1783-ban 140 ház, 1787-ben 80 ház és 12 pajta égett le. 1790-ben újabb tűzvész tört ki, melynek következtében a legtöbb ház elpusztult. 1787-ben 256 házában 1926 lakos élt. 1828-ban 353 háza és 2475 lakosa volt. 1831-ben kolerajárvány tört ki, melynek 163 lakos esett áldozatul. A járvány megismétlődött 1855-ben 180, és 1866-ban 162 áldozattal. 1868-ban a korábbi Traun birtokot a Stummer család vásárolta meg, akik 1870-ben korszerű cukorgyárat építettek ide. Első állami iskolája 1903-ban nyílott.

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásának székhelye. A város első középiskolája 1936-ban nyílt meg.

A zsidók meghurcolása a második világháború után sem ért véget, Nagytapolcsányban 1945 szeptemberében még zsidó pogrom is volt.[2]

Népessége

Év Lakosság Anyanyelvek szerint Felekezet
magyar szlovák német egyéb Római katolikus Izraelita Egyéb vallású
1880 3689 373 2142 – – – – –
1890 4244 523 2652 1059 – 2842 1369 24
1900 4952 1143 2594 – – – – –
1910 6399 2110 3259 965 – – – –
1921 7238 253 5391 – – – – –
1930 8731 101 7555 81 758 (zsidó, ruszin, egyéb) 6223 2192 316 (evangélikus, református, görög katolikus, egyéb)
1970 13850 25 13524 – – – – –
1980 31340 55 30751 – – – – –
1991 32603 76 31994 – – – – –
2001 28968 57 28347 – – – – –
2011 27177 241 24930 155 – – – –
2021[3] 25249 46 23057 – 346 (cigány, ruszin, egyéb) – – –

Gazdaság

Legismertebb ipari üzeme a SABMiller tulajdonában álló Topvar sörgyár. Jelentősebb munkaadók még a konyhabútorokat gyártó Decodom, a japán tulajdonú SEWS kábelgyár, illetve az Ozeta ruhaüzem.

Nevezetességei

  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. századi templom helyén, 1790 és 1802 között épült barokk stílusban.
  • Kegykápolnájában a Szűzanya 1634-ben készített kegyszobra látható – amely eredetileg a tavarnoki út melletti kápolnában állott –, egyszerű vidéki fafaragó alkotása. A kápolna 1750-ben épült, a Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére van szentelve. A szobor 1854-ben került a főoltárra, azóta búcsújáróhely. A szoborhoz a következő legenda tartozik: Egykor egy este a zavadi plébános kocsin ment haza Nagytapolcsányból, mikor lovai váratlanul megálltak. A pap megkérdezte kocsisát, hogy mi az, mire az azt válaszolta, hogy valami öregasszony áll a hintó előtt. Erre a pap utasította: „Verd végig az ostorral.” A kocsis ezt meg is tette, mire másnap a Fájdalmas Szűzanya arcán vérző sebet láttak az imádkozók.
  • A Kálvárián álló Szent Kereszt kápolnája 1856-ban épült.
  • Kastélya 1600 és 1610 között épült reneszánsz stílusban, később klasszicista stílusban építették át. 1945-ben leégett és elpusztult.

Neves személyek

Irodalom

  • Schaefer Jakab 1897: A Bold. Szűz Mária kegyhelyei Magyarországon. Budapest.
  • Jozef Paulík 1960: K problematike mladšej doby bronzovej na juhozápadnom Slovensku. Archeologické rozhledy XII.
  • Robert Y. Büchler 1996: Židovská náboženská obec v Topoľčanoch.
  • Lukačka, J. 1998: Hradné panstvo Topoľčany v stredoveku. In: Zborník príspevkov k slovenským dejinám. Bratislava, 132-146.
  • 2005 Tribečské múzeum Topoľčany. Komárno.
  • Katarína Beňová - Mário Žáčik 2007: Topoľčany - z dejín mesta. Topoľčany.
  • Bohuš Sasko 2009: Založenie gymnázia v Topoľčanoch. Historické rozhľady V, 151-157.
  • Egon Wiedermann 2015: Topočany Hrad - Protourbárne sídlo.
  • Miroslav Lysý 2016: Levoča, Topoľčany a Žilina - Tri kauzy husitských vojen na Slovensku. In: Husiti a bratríci na Slovensku.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Népszabadság Online; Kortárs 1999 43/3.; aktuality.sk
  3. ↑ ma7.sk

Külső hivatkozások