Morovnó

Ez a cikk a Morovnó témával foglalkozik, amely nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. A Morovnó hatása tagadhatatlan, és hatásai kiterjednek olyan különböző területekre, mint a politika, a gazdaság, a kultúra és az emberek mindennapi élete. Kulcsfontosságú, hogy alaposan megértsük ezt a jelenséget, hogy elemezhessük jelenlegi valóságunkra gyakorolt ​​hatását, és előre jelezhessük a lehetséges jövőbeli forgatókönyveket. Ezen a vonalon a Morovnó-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől az időbeli fejlődésig, valamint a társadalom számára jelentett következményeiig és kihívásaiig.

Morovnó (szlovákul Morovno) Nyitrabánya településrésze Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Nyitrabánya központjától 5 km-re északnyugatra fekszik.

Története

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MOROVNO. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Rosztocsnóhoz nem meszsze, és annak filiája, határja ollyan mint Csauzáé.”[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Morován, tót falu, Nyitra vmegyében, Chrenocz fil., 139 kath. lak. F. u. gr. Pálffy Ferencz. Ut. postája Privigye.”[2]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Morovno, Handlovától északra fekvő kis tót falu, összesen 180 r. kath. vallásu lakossal. Postája Handlova, táviró- és vasúti állomása Privigye. Ősrégi község, mely már a XII. század elején »Morava« név alatt szerepelt. Corvin János birtoka volt, kitől Szapolyai István elfoglalta. Később a Thurzók tulajdonába került és végre a Pálffyak lettek urai. A faluban állami elemi iskola van.”[3]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 163 lakosából 150 szlovák, 5 német anyanyelvű és 8 csecsemő volt.

1910-ben 230-an lakták, ebből 228 szlovák, 1-1 magyar és német.

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 26.)
  3. ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2022. október 26.)

Külső hivatkozások

Lásd még

Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!