Nyitranagyfalu
Napjainkban a Nyitranagyfalu olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. Akár a gazdaságra, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatásáról, akár a történelemben betöltött szerepéről van szó, a Nyitranagyfalu minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. A Nyitranagyfalu megjelenése óta vita és elemzés tárgya, az egymásnak ellentmondó vélemények pedig szenvedélyes vitákat váltanak ki. Ebben a cikkben a Nyitranagyfalu különböző aspektusait és a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatását vizsgáljuk meg. Mély elemzéssel és részletes kutatással igyekszünk jobban megérteni a Nyitranagyfalu jelentőségét, és azt, hogy hogyan formálta a ma ismert világot.
Nyitranagyfalu (szlovákul Veľká Ves, németül Grossdorf), Berencs településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Fekvése
Nyitrától 16 km-re délkeletre fekszik.
Története
Nagyfalu, Berencs mellett, a Nyitra jobb partján, 467 magyar ajku, r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Ivánka. 1866-ban és 68-ban a község súlyos megpróbáltatásokon ment át. 1866-ban határát erős fagyok tették tönkre, 1868-ban pedig a község nagyobb része a lángok martaléka lett. Földesura 1271-ben a nyitrai püspökség volt. Később guthi Ország nádor útján, adományképen, a nyitrai székeskáptalan birtokába került.[1]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 567 lakosából 527 magyar, 28 szlovák és 12 német volt.
2001-ben Berencs 2015 lakosából 1382 szlovák és 619 magyar volt.
Jegyzetek
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.