Ez a cikk a Dócs témával foglalkozik, amely az idők során különböző területeken és összefüggésekben érdeklődés és vita tárgyát képezte. A Dócs-et különböző szakértők tanulmányozták, és széles közvélemény érdeklődését keltette fel. Ebben az írásban a Dócs-re vonatkozó különféle szempontok és megközelítések elemzésére kerül sor, azzal a céllal, hogy átfogó és átfogó jövőképet kínáljunk a témában. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Dócs különböző területekre gyakorolt következményeit és következményeit, valamint annak mai relevanciáját.
Dócs (Dojč) | |||
![]() | |||
A Mindenszentek templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Szenicei | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1392 | ||
Polgármester | Slavomíra Melišová | ||
Irányítószám | 906 02 | ||
Körzethívószám | 034 | ||
Forgalmi rendszám | SE | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1269 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 62 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 182 m | ||
Terület | 20,37 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Dócs weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Dócs témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Dócs (1899-ig Dojcs, szlovákul Dojč) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.
Szenicétől 7 km-re nyugatra fekszik.
1391-ben említik először.
Vályi András szerint "DOITS. Doitsium, Dojtsi. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ Felséges Király, lakosai katolikusok, fekszik Sassintól fél mértföldnyire, ámbár földgye második Osztálybéli; de mivel ezt bő termésű gyümöltsösei felűl haladgyák, szője jó, ’s mind a’ kétféle fája, réttye első Osztálybéli, legelője elég, malma kettő helyben, kendert áztató vize alkalmatos, piatzozása közel Sassinba, as első Osztályba tétettetett."[2]
Fényes Elek szerint "Dojcs, Nyitra m. tót falu, a Miava partján, Sasvártól keletre 5 fertálynyira. Számlál 1313 kath., 4 evang., 14 zsidó lak. Kath. paroch. templom, sok és jó rét; kiterjedt földmivelés, a Miaván 4 malom. F. u. ő cs. k. felsége. Ut. p. Holics."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott.
1910-ben 1277, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1185 lakosából 1167 szlovák volt.
2011-ben 1266 lakosából 1225 szlovák.