Vágszentpéter
A mai világban a Vágszentpéter olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Megjelenése óta a Vágszentpéter mélyen befolyásolta a társadalom különböző aspektusait, vitákat, elmélkedéseket és jelentős változásokat generált. Ez a cikk átfogóan és mélyrehatóan foglalkozik a Vágszentpéter fontosságával, feltárva annak különböző aspektusait és következményeit a különböző területeken. Egy részletes elemzésen keresztül kívánja megvilágítani a Vágszentpéter legrelevánsabb szempontjait, hogy jobban megértsük és tudatosítsuk annak mai jelentését és jelentőségét.
Vágszentpéter (szlovákul: Svätý Peter pri Váhu) Galgóc városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Galgóci járásában.
Fekvése
Galgóctól 1 km-re északra, a Vág bal partján fekszik.
Története
Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Szent-Péter, Galgócz mellett, ettől északra, a Vág balpartján, 547 r. kath. vallásu tót lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Galgócz. A község plébániáját és templomát az 1813-iki nagy árvíz, számos lakóházzal együtt romba döntötte; 1852-ben és 1866-ban pedig a község teljesen leégett. Határában kitűnő anyagot szolgáltató kőbánya van. Jelenleg gróf Erdődy Ferencznek van itt nagyobb birtoka. 1400-ban "Szentpéterfalva" (Zenthpeterfalva) név alatt, mint Galgócz várának tartozéka szerepel és később is az Erdődyek voltak a földesurai."[1]
1910-ben 663, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
1920 előtt Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.
Jegyzetek
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. február 7.)
|
Ez a szlovákiai Nagyszombati kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |