A mai világban a Bebrava alapvető kérdéssé vált, amely a társadalom különböző területeit érinti. Relevanciája a személyestől a vállalati szempontokig terjed, hatással van a döntéshozatalra, a technológiai fejlődésre, a gazdaságra, a politikára és a kultúrára. Függetlenül attól, hogy milyen nézőpontból közelítjük meg, a Bebrava aggályokat vet fel és vitákat generál a mindennapi élet minden területén. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bebrava különböző dimenzióit és környezetünkre gyakorolt hatását, elemezve jelentőségét és a jelenlegi valóságunkra gyakorolt hatásait.
Bebrava | |
Közigazgatás | |
Országok | Szlovákia |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 47,2 km |
Vízhozam | 370 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 634 km² |
![]() | |
Torkolat | Nyitra |
![]() | |
![]() | |
Bebrava-folyó, egykor patak a Nyitra jobb oldali mellékága. Ma 47,2 km hosszú, vízgyűjtő területe 634 km². Forrása a Sztrázsó-hegységből ered, körülbelül 770 m. tsz. f. magasságban Csarnólak község területén.
Ribény mellett is elfolyva, Lévna mellett jobbról veszi fel a Livina-patak vizét, majd Sándoritól nyugatra ömlik belé a Peresi-patak (szk. Pravotický potok). Sándoritól délnyugatra torkollik belé a Hugyina-patak (szk. Hydina). Ez korábban egészen Nádlány alatt történt.
Végső fázisában Nádlány mellett folyik. Kinoránytól nyugatra balról veszi fel egy kisebb kanális (korábban a Hugyina medre) vizét. Rajcsány alatt ömlik belé a Rajcsányi-patak (szk. Rajčiansky), ill. Felsőhelbény alatt a Szolcsányka-patak (szk. Solčiansky). Ezek korábban nem léteztek, az itt lévő vízfolyásokat a Livina (Bebrava mellékága) vezette el.
Közvetlen Práznóc mellett, tőle északra ömlik a Nyitrába. Korábban a torkolat Práznóctól nyugatra lehetett.