Cseterőc
Ebben a cikkben elmélyülünk a Cseterőc témában, amely nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. A történelem során a Cseterőc döntő szerepet játszott különböző területeken, személyesen és szakmailag egyaránt. A Cseterőc eredetétől napjainkig tanulmányozás, vita és viták tárgya volt, amely ellentmondó véleményeket és eltérő nézőpontokat szül. Ebben a cikkben a Cseterőc különböző aspektusait fogjuk feltárni, elemezve hatását különböző kontextusokban, és olyan betekintést nyújtunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük jelentőségét a mai világban.
| Cseterőc (Šterusy) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Pöstyéni | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Zdenka Vlkovičová | ||
| Irányítószám | 922 03 (pošta Vrbové) | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | PN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 491 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 210 m | ||
| Terület | 11,08 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 35′ 56″, k. h. 17° 40′ 51″48.598889°N 17.680833°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 56″, k. h. 17° 40′ 51″48.598889°N 17.680833°E | |||
| Cseterőc weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cseterőc témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Cseterőc (szlovákul Šterusy) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.
Fekvése
Pöstyéntől 14 km-re nyugatra.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint már i. e. 5000 éve, a kőkorszakban is éltek itt emberek. A lengyeli kultúra maradványait is megtalálták itt.
A falut 1262-ben IV. Béla király adománylevelében Cheteruch néven említik először. Nyitra várának tartozéka volt, később helyi nemesek birtoka. 1598-ban 89 háza volt, ebből 30 Jókő várának uradalmához tartozott. A 16. század végén a török rajtaütések következtében a lakosság egy része elmenekült. 1600-ban 30, 1601-ben 26 ház állt a faluban. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Szőlőhegyén kitűnő borokat termeltek, erről a 19. században Mednyánszky Lajos is említést tesz. A falu 1599 és 1663 között a töröknek adózott. 1753-ban 139 család élt a községben. 1787-ben 112 házában 587 lakos élt. 1869-ben 622-en lakták. Iskolája a 19. század közepén épült.
Vályi András szerint "STERUSZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, határja meglehetős termésű."[2]
Fényes Elek szerint "Sterus, tót falu, Nyitra vmegyében, Verbóhoz délre 1/2 órányira. 534 kath. 24 zsidó lak. – Bortermesztés. F. u. gr. Erdődy Józsefné. Ut. posta Galgócz."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 660, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 515 lakosából 514 szlovák volt.
2011-ben 512 lakosából 478 szlovák.
Nevezetességei
- Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1685-ben épült, harangtornya csak 1990-ben épült hozzá.
- A Nepomuki Szent János szobor 1763-ban készült.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
A Pöstyéni járás települései | ||
|---|---|---|
Pöstyén (Piešťany) | ||
|  | |