Ebben a cikkben megvizsgáljuk a 1598 hatását a mai társadalom különböző aspektusaira. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a politikában és a gazdaságban való relevanciájáig 1598 jelentős nyomot hagyott a modern világban. Részletes elemzéssel megvizsgáljuk, hogy a 1598 milyen sokrétű szerepet és oldalt játszott a közelmúltban, valamint relevanciáját a jelenlegi kontextusban. A 1598 a világszínpadon való megjelenésétől az évek során bekövetkezett fejlődéséig folyamatos érdeklődés és vita téma volt, és ez a cikk átfogó képet kíván nyújtani a mai társadalomra gyakorolt hatásáról.
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek – 1580-as évek – 1590-es évek – 1600-as évek – 1610-es évek – 1620-as évek – 1630-as évek – 1640-es évek
Évek: 1593 – 1594 – 1595 – 1596 – 1597 – 1598 – 1599 – 1600 – 1601 – 1602 – 1603
Események
Határozott dátumú események
- január 17.[1] (január 7.[2]) – I. Fjodor orosz cár halálával, akinek nem volt fia, és az egyetlen gyermeke, Feodoszija nagyhercegnő 1594-ben elhunyt, kihal a Rurik-dinasztia moszkvai ága.[3] Az uralkodóház feje ezáltal a sujszkiji ágból származó (IV.) Vaszilij, Sujszkij hercege herceg lett, de mivel I. Fjodor nem jelölte ki az utódját, így a trónöröklést rendezetlenül hagyta. A férje halála után az özvegye, Irina Godunova cárné rögtön átvette az uralkodói jogok gyakorlását. (Uralkodik a bátyja cárrá választásáig, február 21-éig.)
- február 21. – Új cár megválasztása céljából első alkalommal összehívott országos gyűlés, a zemszkij szobor a Rurik-dinasztia mellékágainak mellőzésével az elhunyt I. Fjodor cár sógorát és az uralkodói jogok gyakorlójának, az özvegy cárnénak, Irina Godunovának a bátyját, Borisz Godunovot választotta cárrá. (Uralkodik a haláláig, 1605-ig.)
- március 23. – A gyulafehérvári országgyűlés tudomásul veszi Báthory Zsigmond lemondását és Erdély Habsburg-kézre adását.[4]
- március 28. – Pálffy Miklós visszafoglalja Győrt a törököktől.[5] (* 1533)
- április 8. – A gyulafehérvári országgyűlés felesküszik Rudolf magyar király hűségére.[4]
- április 13. – IV. Henrik francia király kibocsátja a nantes-i ediktumot.[6]
- április 18. – Báthory Zsigmond lemondása után az erdélyi rendek felszólítására felesége, Habsburg Mária Krisztierna erdélyi fejedelemasszony ideiglenesen átveszi a kormányzást Erdélyben.[7]
- május 2. – IV. Henrik francia és II. Fülöp spanyol király megkötik a vervins-i békeszerződést, lezárulnak a francia vallásháborúk.[8]
- augusztus 14. – A Hugh O’Neill, Tyrone-i gróf vezette ír felkelő csapatok Yellow Fordnál tönkreverik I. Erzsébet angol expedíciós hadseregét. (A csatamezőn lelte halálát a sereg parancsnoka is, Sir Henry Bagenal. Ez volt a legsúlyosabb kudarc, amit az angolok Írországban elszenvedtek.)[9]
- augusztus 22. – A szászsebesi országgyűlés visszafogadja Báthory Zsigmondot fejedelemnek.[4]
Határozatlan dátumú események
Az év témái
Születések
Halálozások
Jegyzetek
- ↑ a b A Gergely-naptár szerinti dátum, ahogy az akkori Európa nagy részén számolták az időt 1582-től.
- ↑ a b A Julianus naptár szerinti dátum, ahogy az oroszok számolták az időt 1918-ig
- ↑ Heller : 176. o.
- ↑ a b c d e f g Buskó András: Ezeréves kapcsolatok: Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Budapest: Lengyel-Magyar Baráti Kör. 2002. 240. o.
- ↑ Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest: Akadémiai. 2010. 980. o. ISBN 978 963 05 8543 9
- ↑ Franciaország története. I. A kezdetektől a Bourbon-restaurációig Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2005. 542. o. ISBN 978 963 389 756 0
- ↑ Erdélyi Országgyűlési emlékek, 1597-1601. Szerk. Szilágyi Sándor. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1878. 35. o. = Magyar Történelmi Emlékek,
- ↑ Papp Imre: A francia vallásháborúk és a nantes-i ediktum. In A kora újkor története. Szerk. Poór János. Budapest: Osiris. 2009. 329. o. = Osiris Tankönyvek, ISBN 978 963 276 013 1
- ↑ Hiram Morgan: Ír felkelés Erzsébet ellen. BBC History, VII. évf. 8. sz. (2017. augusztus) 79. o.
- ↑ Heller : 177. o.
Források
- ↑ Heller: Mihail Heller: Orosz történelem. Az Orosz Birodalom története Budapest: Osiris–2000. 1996. = Europica Varietas, ISBN 963 379 178 2