Sarlóska

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Sarlóska-et és annak a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. Megjelenése óta a Sarlóska végtelenül sok véleményt és vitát generált, és visszatérő beszédtéma lett. Az elmúlt években a Sarlóska még nagyobb relevanciára tett szert, és olyan sokrétű szempontokat is befolyásol, mint a politika, a gazdaság, a kultúra és a technológia. Ezeken az oldalakon végig fogjuk vizsgálni, hogy a Sarlóska milyen különböző szögekből közelíthető meg, megvizsgálva annak következményeit és kihívásait a mai világban. Kétségtelen, hogy a Sarlóska továbbra is gondolkodásra és elemzésre ad okot, és ez a cikk a fontosságára és jelentőségére próbál rávilágítani.

Ez a szócikk Sarlóskáról szól. Hasonló címmel lásd még: Sarlókajsza.
Ez a szócikk Sarlóskáról (szlovákul Lužany) szól. Hasonló címmel lásd még: Lužany (egyértelműsítő lap).
Sarlóska (Lužany)
Sarlóska zászlaja
Sarlóska zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Rangközség
Első írásos említés1399
PolgármesterĽubomír Goga
Irányítószám956 07
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámTO
Népesség
Teljes népesség221 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság179 m
Terület3,90 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 31′ 00″, k. h. 18° 01′ 00″48.516667°N 18.016667°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 00″, k. h. 18° 01′ 00″48.516667°N 18.016667°E
Sarlóska weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Sarlóska témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sarlóska (1899-ig Sarluska, szlovákul Lužany, korábban Šarluhy) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése

Nagytapolcsánytól 12 km-re délnyugatra, a Vezekényi-patak mellett fekszik.

Története

Területén a korai bronzkorhoz kapcsolható nyitrai kultúra csontvázas temetkezéseit és a velaticei kultúra sírjait tárták fel.

1113-ban a zoborhegyi kolostor birtokainak határleírásában "Sarlou" néven említik először. A falu maga 1399-ben "Sarlow" alakban tűnik fel először. 1409-ben "Nogsarlow" a neve. A 16. századig a nyitrai káptalan birtoka, később a Berényi családé. 1598-ban felégette a török. 1715-ben 8 ház állt a községben. 1787-ben 18 házában 144 lakos élt. 1828-ban 12 háza volt 156 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1877-től a Stummer és Leonhard családnak voltak itt nagyobb birtokai.

Vályi András szerint "SARLUSKA. Két falu Nyitra Várm. egyiknek földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, másiknak pedig G. Berényi, és több Urak; ez fekszik Rippényhez közel, mellynek filiája; ama’ pedig Üzbeghez közel, mellynek filiája; lakosaik katolikusok, és másfélék is, határbéli földgye egygyiknek jó, ’s Molnoséhoz majd hasonlító; de a’ másiké soványabb."[2]

Fényes Elek szerint "Sarluska, tót falu, Nyitra vgyében, a thuróczi postautban. N. Ripényhez 1/4 órányira, 135 kath., 10 zsidó lak. F. u. gr. Berényi."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Sarluska, a vezekényi patak mellett az u. n. Kigyó-völgyben fekvő község. Lakosai túlnyomóan tótajkuak, számuk csupán 120, vallásuk r. kath. Postája Nagy-Rippény, táviró- és vasúti állomása Ludány. E község 1358-ban „Sarlow” néven említtetik. Földesurai a Berényiek voltak. Jelenleg Leonhardy Kurtnak van itt nagyobb birtoka."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 119 lakosából 112 szlovák, 6 német és 1 magyar anyanyelvű volt.

2001-ben 204 szlovák lakosa volt.

2011-ben 203 lakosából 202 szlovák volt.

2021-ben 225 lakosából 223 szlovák, 1 magyar, (+1) cigány és 1 egyéb nemzetiségű volt.[5]

Jegyzetek

  1. ↑ https://mojaobec.statistics.sk/html/sk.html?obec=SK0236505064
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
  5. ↑ ma7.sk

Külső hivatkozások