Mai cikkünkben megvizsgáljuk a Rybnik hatását modern társadalmunkra. A Rybnik már régóta érdeklődés és vita téma, és hatása a politikai és társadalmi szférától a kulturális és technológiaiig sokféle kontextusban megmutatkozik. Ahogy mélyebben elmélyülünk ebben a témában, elmélyülünk annak történelmi eredetében, jelenlegi vonatkozásaiban és a jövő alakításában rejlő lehetőségekben. Részletes elemzéssel és kritikai értékeléssel igyekszünk megvilágítani a Rybnik-et és annak jelentését jelenkori valóságunk számára.
Rybnik | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Vajdaság | sziléziai | ||
Rang | járási jogú város | ||
Körzethívószám | +(48)32 | ||
Rendszám | SR | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 133 772 fő (2021. márc. 31.)[4] | ||
Népsűrűség | 903,86 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 210-290 m | ||
Terület | 148 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Rybnik weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Rybnik témájú médiaállományokat. |
Rybnik délnyugat-lengyelországi város a sziléziai vajdaságban, a rybniki szénmező legnagyobb városa, Lengyelország egyik legfontosabb gazdasági központja.
A város neve a lengyel hal (ryba) szóból származik.
1327-ben a Csehország része lett. A 15. században a husziták lerombolták a várost. 1526-ban a Habsburg Birodalom része lett.
1740-ben a sziléziai háború során Poroszország szerezte meg.
1918-ban Lengyelország része lett, majd a németek 1939-ben elfoglalták. 1945-ben a Vörös Hadsereg elfoglalta és Lengyelország része lett ismét.
|
|
|
141 374 lakos 0,03%-a külföldi. A 25. legnagyobb lengyel város. A munkanélküliség 9,5%.