A Kővárgara témája olyan sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A Kővárgara az ősi időkben való kezdetétől a modern társadalomban való jelentőségéig az évek során megőrizte jelentőségét. Ebben a cikkben a Kővárgara-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, a mindennapi életre gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig. A részletes elemzés révén reméljük, hogy új meglátásokat fedezhetünk fel, és jobban megérthetjük a Kővárgara szerepét az életünkben. Kétségtelen, hogy ez a téma az elkövetkező években is aktuális lesz, és izgatottan elmélyülünk a tanulmányozásában.
Kővárgara (Valea Chioarului) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Község | Kővárgara |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 437370 |
Körzethívószám | 0262 |
SIRUTA-kód | 109363 |
Népesség | |
Népesség | 632 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 4 |
Népsűrűség | 7,99 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 79,08 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Kővárgara weboldala | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kővárgara témájú médiaállományokat. | |
Kővárgara falu Romániában, Máramaros megyében.
Máramaros megye nyugati részén, Nagysomkúttól délre fekvő település.
A település és környéke már a bronzkorban lakott hely volt. Környékén gyakran találtak e korból való leleteket.
Nevét a 14. század elején Guara-ként írták, és mindig a kővári uradalomhoz tartozott.
A 20. század elején nagyobb birtokosa nem volt.
A trianoni békeszerződés előtt a település Szatmár megyéhez, és a Somkúti járáshoz tartozott.