Rudnay Gyula

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Rudnay Gyula
Rudnay Gyula portréja (Székely Aladár, 1935)
Rudnay Gyula portréja (Székely Aladár, 1935)
Született1878. január 9.
Pelsőc
Elhunyt1957. január 4. (78 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásafestőművész,
grafikus,
iparművész,
főiskolai tanár
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda (1893–1894)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (30/2-1-69)
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudnay Gyula témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Rudnay Gyula János (Pelsőc, 1878. január 9.Budapest, 1957. január 4.) Corvin-lánccal kitüntetett, Kossuth-díjas magyar festőművész, grafikus, iparművész, főiskolai tanár; a bajai művésztelep megalapítója és vezetője.

Az alföldi iskola egyik jeles képviselője, aki Munkácsy Mihály realizmusát, a nagybányai iskola plein air stílusát vitte tovább egyesítve posztimpresszionista elemekkel. Egyik legjelesebb képviselője a posztnagybányai stílusnak.

Élete

Rudnay Gyula emléktáblája egykori lakhelyén, a Ferenc körút 40. szám alatt Rudnay Gyula és feleségének sírja Budapesten. Farkasréti temető: 30/2-1-69.

Édesapja, Rudnay János, gubacsapó, édesanyja, Gettler Zsuzsanna volt. 18931894-ben Budapesten az Iparművészeti Iskolában, majd 18951902-ig Münchenben tanult, Hollósy Simon szabad iskolájában, ami azt is jelentette, hogy a nyarakat a nagybányai művésztelepen töltötte. Eljutott Rómába, Párizsba. A magyar hagyomány élesztését tűzte ki célként, ezért Hódmezővásárhelyen élt és alkotott az 1900-as években, 1910-ben Pásztor János szobrász barátjával költözött fel Pestre, s mutatták be műveiket a közönségnek. Első sikerét az 1918-as kiállításán érte el. Külföldön is sok elismerést szerzett. 1924-ben Bécsben nyert aranyérmet, 1925-ben Olaszországban, Svájcban, majd Londonban arattak sikert képei. 1934-ben a fővárosi, 1942-ben az állami nagy aranyéremmel tüntették ki. 1922-től tanára lett a budapesti Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolának.

„Tájábrázolásomban a magyar történelem múltjának levegőjét akartam fölidézni” – írta. Képeiben Rugendas kuruc kori képeinek hangulatát, Goyára utaló elemeket is találunk. Nagy szerepet játszik nála a fájdalmas nosztalgia. Eltűnt korok után tekint, amiben a Trianon utáni szétszakított ország fájdalma is benne volt. Ezt az érzést szilárd festői tudással, hangulatteremtő képzelettel, képeinek egyedi vonzerejével sikerült megformálni. A „tegnap művészé”-nek emlegették, de ahogy az irodalmi példában Krúdy Gyulával is történt, ez az inspiráció is teremthet értékes műveket. A modern izmusok vágtató, fel és eltűnő áramában képei egy megtartó, szilárd és vonzó szigetet alkotnak.

Mint tanárt tisztelettel és szeretettel vették körül a tanítványai. Becsülték az őszinte, egyenes embert benne, amelyet önarcképén is keresetlen természetességgel ábrázolt.

1947-ben megalapítója volt a bajai művésztelepnek.

Válogatott művei

Társasági tagsága

Szinyei Merse Pál Társaság

Díjai, elismerései

Források

Jegyzetek

  1. familysearch.org Rudnay Gyula keresztelő adatlapja
  2. Lásd a Képzőművészet Magyarországon honlapon

További információk