Kandó László

A Kandó László világában végtelenül sok szempont és részlet van, amelyet érdemes megvizsgálni. A kezdetektől a mai hatásig a Kandó László emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Legyen szó történelemről, tudományról, zenéről, művészetről vagy bármilyen más területről, a Kandó László továbbra is minden korosztály és kultúra érdeklődésére számot tartó téma. Ebben a cikkben elmélyülünk a Kandó László különböző aspektusaiban, feltárjuk számos oldalát, és elemezzük a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. A kezdetektől napjainkig a Kandó László kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, és minden bizonnyal aktuális marad a jövő generációi számára is.

Kandó László
SzületettKandó László Sándor
1886. június 14.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt1950. október 22. (64 évesen)[4]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásafestőművész
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (46-1-6)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kandó László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Egerfarmosi és sztregovai Kandó László (Budapest, 1886. június 14.[5] – Budapest, Józsefváros, 1950. október 22.)[6] magyar festő, főiskolai tanár.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (46-1-6). Alkotók: Wälder Gyula és Müller Ernő műhelye, 1936.

Életpályája

Egerfarmosi és sztregovai Kandó László (1859–1897) takarékpénztári hivatalnok és leveldi Kozma Ilona (1859–1933) fiaként született nemesi családban. Képzőművészeti tanulmányait a párizsi Julian Akadémián végezte, ahol Jean-Paul Laurens volt a mestere. Nyaranta Nagybányán dolgozott: 1906-ban a szabadiskolában, 1907–1909-ben pedig az iskolán kívüliek csoportjában.

1912-ben lett a kecskeméti művésztelep tagja. Budapesten telepedett le. 1907-től állított ki naturalista portrékat, tájképeket, de hadifestőként is jelentkezett alkotásaival. 1915-ben József főherceg VII. hadtesténél dolgozott és több száz gyors, de aprólékosan részletezett ceruzarajzban örökítette meg az ekkor olasz fronton harcoló magyar katonák arcát.[7] Művészien kimunkált, kevésbé torzított figurális karikatúrákat is készített a Borsszem Jankó című vicclapnak.

1921–22-ben az Ernst Múzeumban volt látható gyűjteményes tárlata. 1929-ben részt vett a Arcképfestők Társaságának alapításában, amelynek aktív tagja volt. 1943-ban egy rövid ideig a budapesti Képzőművészeti Főiskola rektora és tanára volt.

Két portréja a főváros, egy a Belügyminisztérium tulajdona, két festménye pedig a Magyar Nemzeti Galériában található.

Nyughelye a Fiumei Úti Sírkertben található, Kandó Kálmán síremlékében,[8] akinek unokaöccse volt. Kandó László nagyapja, Kandó Sándor (1828–1861)[9] és Kandó Kálmán apja, Kandó Géza (1839–1906)[10] testvérek voltak.

Jegyzetek

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07332.htm, Kandó László, 2017. október 9.
  2. ↑ FamilySearch Historical Records
  3. ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
  4. ↑ FamilySearch Historical Records
  5. ↑ Születési bejegyzése a budapesti református keresztelési akv. 596/1886. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 19.)
  6. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 2411/1950. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 20.)
  7. ↑ Lázár Béla: Hősök galériája. Lyka Károly szerk.: Művészet 14. évfolyam (Budapest, 1915) 298–301. o.
  8. ↑ Sírfelirata Dénes Ildikó műlapja. Köztérkép.hu
  9. ↑ Kandó Sándor a geni.com oldalán
  10. ↑ Kandó Géza a geni.com oldalán

Források