Bory Jenő

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Bory Jenő
1920-ban
1920-ban
Született1879. november 9.
Székesfehérvár
Elhunyt1959. december 20. (80 évesen)
Székesfehérvár
SírhelyCsutora temető, Székesfehérvár
Nemzetiségemagyar
HázastársaKomócsin Ilona
Munkái
Jelentős épületeiBory-vár, Jézus szíve templom, Püspökkút
A Wikimédia Commons tartalmaz Bory Jenő témájú médiaállományokat.

Bory Jenő (Székesfehérvár, 1879. november 9. – Székesfehérvár, 1959. december 20.) magyar építészmérnök, szobrász- és festőművész, egyetemi tanár, 1943-tól 1945-ig a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora. Leghíresebb alkotása a „magyar Tádzs Mahal”-ként emlegetett székesfehérvári Bory-vár. Felesége Komócsin Ilona (1885–1974) festőművész volt.

A Bory-vár Székesfehérvárott A Püspökkút a székesfehérvári Várfal parkban (Részletképek: 1, 2, 3, 4) Szent István-kút, Kaposvár

Élete

Székesfehérvárott született 1879. november 9-én. Édesapja, Bory József géplakatos mester volt, aki hét gyermeket nevelt föl. Bory Jenő szülővárosa ösztöndíjasaként végezte egyetemi tanulmányait Budapesten. 1903-ban szerzett építészmérnöki oklevelet, majd beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára. Szobrásznövendék lett Strobl Alajos mellett, festészetet pedig Székely Bertalannál tanult. Két évig volt tanulmányúton Németországban és Olaszországban, ahol többek között kitanulta a márványszobor-készítést is. Feleségével, Komócsin Ilonával Székely Bertalan tanítványaként ismerkedett meg. A lány ekkor Szeged város ösztöndíjasaként végezte a főiskolát. Művészi pályája alatt portrékat és virágcsendéleteket festett.

1911-től 1946-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, emellett 1921–1944 között a Műszaki Egyetemen is tanított. 1943-1945 között a Képzőművészeti Főiskola rektori feladatait látta el.

Az első világháború során katonaként Szarajevóban művészeti alkotásokra kapott megbízást, amelyekért a király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki.

1906–1944 között 185 szoborművét állította ki főleg Székesfehérvárott és Budapesten gyűjteményes kiállításain. Több hazai és külföldi elismerést kapott.

1959. december 20-án halt meg otthonában, a Bory-várban. Ott is ravatalozták föl, majd a Csutora temetőben helyezték örök nyugalomra.

A Bory-vár

A híres székesfehérvári Bory-vár Bory Jenő és felesége közös művészi alkotása, melyet saját elgondolásaik és terveik alapján, két kezük munkájaként hoztak létre. Ezzel emeltek emléket művészi álmaiknak, a munka- és a hitvesi szeretetnek. 1923-tól körülbelül 41 éven át építették a várat, amelyet Jenő szobrai és Ilona festményei díszítenek.

A vár építőanyaga beton és vasbeton, hiszen Bory Jenőt – kutatóként és szakemberként – főleg a beton széles körű alkalmazása foglalkoztatta. A vár kertjében saját szobrait helyezte el, míg a műteremben felesége festményei mellett más neves művészek képei is láthatók. Műalkotásaik az ország minden pontján fellelhetők, egyes eredeti gipszmodellek pedig a vár oszlopos udvarának árkádjai alatt. A vár ma is látogatható, a törvényes örökösök tulajdonaként.

A Bory-váron kívüli alkotásai

A következő alkotásait láthatjuk a Bory-váron és az ott található szobrokon kívül:

Székesfehérvárott

Országszerte

Külföldön

Jegyzetek

  1. https://orszagut.com/kornyezet/article-2601

Források

További információk