Benkhard Ágost (festő)

A mai világban a Benkhard Ágost (festő) minden területen transzcendentális jelentőségűvé vált. A személyestől a szakmai szintig a Benkhard Ágost (festő) érdeklődés és vita tárgya a mai társadalomban. Hatása túlmutat a határokon, és mindenféle elmélkedést és elemzést generált a szakértők és az átlagpolgárok körében. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Benkhard Ágost (festő) jelentését és fontosságát, valamint mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását. Megjelenése óta a Benkhard Ágost (festő) számos tanulmány és vita tárgya volt, amelyek célja, hogy megértsék valódi természetét és a társadalomra gyakorolt ​​hatását. Ebben a szövegben a Benkhard Ágost (festő) különböző perspektíváit és nézőpontjait vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy rávilágítsunk egy mindannyiunkat érintő témára.

Benkhard Ágost
Született1882. február 16.[1][2][3]
Budapest[4]
Elhunyt1961. október 19. (79 évesen)[1][2]
Budapest[4]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiBenkhard Ágost
Foglalkozása
  • festőművész
  • egyetemi oktató
IskoláiMagyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1900–1905)
SírhelyeFarkasréti temető (1-1-267)
A Wikimédia Commons tartalmaz Benkhard Ágost témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nem tévesztendő össze a következővel: Benkhard Ágost (építész).

Benkhard Ágost[5] (Budapest, 1882. február 16. – Budapest, 1961. október 19.) magyar festő.

Élete, munkássága

1900–1905 között az Mintarajziskola és Rajztanárképzőben tanult, ahol a mesterei Székely Bertalan, Zemplényi Tivadar és Szablya-Frischauf Ferenc voltak. Nyaranta Nagybányán, Fonyódon, Vajdahunyadon és Técsőn alkotott Hollósy Simon mellett. 1904-ben Olaszországba és Németországba ment tanulmányútra, de Párizsban is járt. 1905-től kiállító művész, első alkalommal a Téli Tárlaton mutatkozott be, Önarcképét mutatta be a Műcsarnokban. 1907-ben részt vett a KÉVE alapításában, később elnökévé is megválasztották. Az egyesület budapesti, berlini, düsseldorfi, bécsi, drezdai kiállításait ő rendezte meg. 1904-től 1922-ig a Fővárosi Iparrajziskolában, majd 1922-től 1945-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanított, 1935 és 1937 között pedig rektora volt az intézménynek. 1920-ban megszervezte a Miskolci művésztelepet, ezt 1938-ig, majd 1947 és 1948 között vezette, emellett elnöke volt a Miskolci Művészek Társaságának is. A KÉVE-n kívül tagja volt, a Magyar Arcképfestők Társaságának és a Munkácsy-Céhnek is.

Főleg nagybányai stílusú, plein air tájképeket, portrékat, életképeket és aktos kompozíciókat festett. Gyakori témája volt a magyar népélet és a Matyóföld világa. Munkásságának fontos része volt művészetszervezői tevékenysége is. Művei megtalálhatók a miskolci Herman Ottó Múzeumban és a budapesti Magyar Nemzeti Galériában.

Válogatott kiállításai

  • 1905-től – Műcsarnoki kiállítások
  • 1908-tól – KÉVE-kiállítások, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1922 – LVII. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1944 – A magyar művészet ötven éve, Fővárosi Képtár, Budapest
  • 1950-től – Magyar Képzőművészeti kiállítások, Műcsarnok, Budapest
  • 1955 – Csók Galéria, Budapest (egyéni)
  • 1957 – Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest

Díjai, elismerései

  • 1929 – A barcelonai világkiállítás aranyérme
  • 1943 – Kis állami aranyérem

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01544.htm, Benkhard Ágost, 2017. október 9.
  2. ↑ a b Le Delarge (francia nyelven). Gründ, 2001
  3. ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  4. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
  5. ↑ Vezetékneve egyes forrásokban: Benkhardt

Források